Cukik

Kínai muntyákszarvas született a Szegedi Vadasparkban

A szarvasfélék ősi ágához tartozó állatok Kína és Tajvan szubtrópusi esőerdőiben, folyókhoz, vízfolyásokhoz közeli erdős területeken őshonosak.

2016.10.27 22:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi) született a Szegedi Vadasparkban, az aprócska borjat a szerencsés és éles szemű látogatók már meg is figyelhetik a patások amuri darvakkal közös kifutójában - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A kéthetes jövevény szülei két németországi állatkertből érkeztek Szegedre. Erdei kifutójuk elég sűrű és tágas ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat. A főként hajnalban és szürkületkor aktív szarvasfélék kicsinyüket napközben elrejtik, a borjú nem követi az anyját, de ahogy cseperedik, egyre többet lesz látható.

A szarvasfélék ősi ágához tartozó állatok Kína és Tajvan szubtrópusi esőerdőiben, folyókhoz, vízfolyásokhoz közeli erdős területeken őshonosak. Gyümölcsökkel, magvakkal, gombákkal, rovarokkal táplálkoznak, s néha meg-megkóstolnak dögöket is.

Más szarvas fajokhoz képest apró - tömegük csupán 11 és 28 kilogramm közötti - testüket barnás szőr borítja. A hímek rendelkeznek kisméretű agancsokkal, de sok más kisebb szarvasféléhez hasonlóan, a szemfoguk is megnőtt - igaz nem olyan feltűnően nagyra, mint a víziőznek.

A faj egyedei magányosan élnek, ahol a hímek területe több nőstényével is átfedő. A területért, pontosabban az ott található nőstényekért a hímek kemény harcot vívnak egymással. Agancsukkal ellenfelüket kibillentik egyensúlyukból, majd szemfogukkal sebet ejtenek a másik hím pofáján, fülein vagy nyakán.

A muntyákszarvasokat angolul, a "barking deer"-nek, vagyis ugató szarvasoknak is nevezik. A hím mélyebb zümmögésszerű, a nőstény pedig szűkölésre hasonító hangot ad ki.

Egész évben szaporodnak, a nőstények hét hónapos vemhesség után hozzák világra borjukat. A kicsinyük rendkívül gyorsan fejlődik, 2-3 hónapos koráig neveli csak az anyja, hat hónapos korára már el is kezdi önálló életét.

A faj nem számít veszélyeztetnek, sőt, Nyugat-Európa több országában, így Anglia és Franciaország erdeiben is meghonosodtak a vadaskertekből és az állatkertekből a múlt évszázadban elszökött példányok leszármazottai.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.