Globális felmelegedés

A halak már alkalmazkodnak a savasodó óceánhoz

Állandó éjszakai üzemmódra állítják testüket egyes halak, hogy megbirkózzanak a globális felmelegedés okozta változásokkal az óceánokban.

2016.08.02 16:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az emberi tevékenység miatt keletkező szén-dioxid, amely a fosszilis üzemanyagok elégetésével kerül a levegőbe, vízzel keveredve gyenge savvá válik, amely károsítja a tengeri élővilágot, tovább rontja a globális felmelegedés hatásait.

A szén-dioxid szintje normális esetben éjszaka a legmagasabb, a napsütéses órákban pedig csökken, amikor az algák, a tengeri fű és más növények elnyelik a szén-dioxidot, hogy energiát állítsanak elő.

Az ausztráliai Nagy-korallzátonyánál élő halfaj, a tüskés chromis (Acanthochromis polyacanthus) a kutatások szerint úgy alkalmazkodik a megnövekedett szén-dioxidszinthez, hogy olyan utódokat hoz létre, amelyeknek a belső órája rugalmasabb, így jobban alkalmazkodik a savasodáshoz.

Timothy Ravasi, a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, a szaúd-arábiai Abdullah Király Természettudományi és Műszaki Egyetem szakértője szerint “úgy tűnik, a toleráns utódok biológiai órája úgy viselkedik, mintha mindig éjszaka lenne”.

MTI/EPA/Szergej Dolzsenko

A kutatók vizsgálataik során olyan elsavasodott vízben neveltek halakat, amely becsléseik szerint a következő évtizedekben várható lesz a tengerekben és megfigyelték az állatok fehérjéinek változásait.

Philip Munday, az ausztrál James Cook Egyetem tudósa elmondta, eredményeik “jó híreket” jelenthetnek, hiszen arra utalnak, hogy a halak képesek lehetnek arra, hogy alkalmazkodjanak a savasodáshoz.

Hozzátette, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, milyen mértékben öröklődnek az előnyös gének.

Ráadásul számos olyan más tényező is köthető a klímaváltozáshoz, amely néhány halat arra késztet, hogy ne szaporodjon – ilyen például a víz hőmérsékletének emelkedése.

2014-ben az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) megállapította, hogy az “óceánok savasodása jelentős kockázatot jelent a tengeri ökoszisztéma számára”, ha az ember által teremtett üvegházhatású gázok kibocsátása közepesről magas szintre emelkedik.

A savasodás például megnehezíti a kagylóknak és rákoknak, hogy páncélt növesszenek, emellett megváltoztathatja a halak viselkedését a cápáktól kezdve a lazacokig.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.