Űrkutatás

Szétesése előtt készített felvételt egy messzi galaxishalmazról a Hitomi műhold

Mielőtt végleg megsemmisült volna a szerencsétlen sorsú japán Hitomi műhold, sikerült lőnie egyet 250 millió fényévnyire.

2016.07.08 16:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A februárban felbocsátott Hitomi röntgenteleszkópos csillagászati kutatóműholddal márciusban megszakadt a kapcsolat. Mielőtt azonban végleg megsemmisült volna, a kutatóknak sikerült kinyerni belőle adatokat a Perszeusz galaxishalmaz gázairól, az eredményeket a Nature tudományos folyóirat közölte.

Az adatok azt mutatták, hogy a galaxisok közötti gáz nem örvénylik olyan erővel, mint várták volna.

A Hitomi újgenerációs műholdnak három éven át kellett volna az űrből tanulmányoznia a galaxishalmazokat és a fekete lyukakat. Több mint negyedmilliárd dollárba (71 milliárd forint) került, a kutatásban részt vett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), valamint japán, brit és más kutatócsoportok is.

Az adatokat elemző tudósok azt találták, hogy a Perseus galaxisai közötti forró gázok lassabban (óránként 540 ezer kilométeres sebességgel) száguldanak és a vártnál kevésbé turbulensek.

A galaxishalmazok gázairól úgy véli a tudomány, hogy különösen forrók és sűrűk, sok bennünk az úgynevezett sötét anyag és a közepükön fekete lyuk tátong.

A különböző gázok közötti interakcióról azt tartották, hogy teljesen kaotikus, tehát a Hitomi adatai, cáfolták a várakozásokat.

"A gáz viszonylag stabil, nem örvénylik annyira, mint gondoltuk. A Hitomi mérései azt mondják nekünk, hogy a távoli galaxishalmazokról talán pontosabb méréseket tudunk készíteni, mint a saját Tejútrendszerünkről" - magyarázta Brian McNamara, a kanadai Waterlooi Egyetem asztrofizikusa.

A Hitomit - melynek japán neve pupillát jelent - azért vesztette szem elől a földi irányítás, mert egy szenzor tévesen érzékelte az űreszköz forgását és amikor a fedélzeti irányítórendszer ezt megpróbálta korrigálni, őrült forgásba hajtotta a Hitomit, amíg vélhetően le nem törtek a napenergia-paneljai.

Hasonló műholdat legközelebb 2028-ban készül az űrbe juttatni az Európai Űrügynökség (ESA).

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.