DNS

Európa jégkorszaki lakóinak génjeit térképezték fel

Hétezer évvel ezelőtt, az újkőkorban és a mintegy ötezer éve kezdődött bronzkorban lezajlott tömeges népvándorlás átformálta Európa genetikai arculatát.

2016.05.03 17:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Screenshot

Ősi emberi csontmaradványok DNS-ének vizsgálatával feltérképezték Európa jégkorszaki lakóinak génkészletét - számolt be róla a BBC.

A nemzetközi kutatócsoport 51 ember genomját elemezte, a legidősebb 45 ezer, a legfiatalabb 7 ezer éve élt. Az eredmények megmutatták, milyen kapcsolatok lehettek a különböző csoportok között, de azt is, milyen színű volt a bőrük és a szemük.

Az is kiderült, hogy a neandervölgyiek genetikai öröksége idővel egyre csökkent az európai homo sapiensnél, ami a kutatók szerint a természetes kiválasztódás számlájára írható.

A Nature tudományos lapban közzétett tanulmány az európai őstörténet mintegy 40 ezer évét kutatta. A legkorábban érkező embercsoportok közül voltak, amelyek kevés nyomot hagytak a későbbi népesség génjeiben. A később, 37-14 ezer évvel ezelőtt élt európaiak azonban egyetlen populáció leszármazottai.

David Reich, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója, Svante Paabo, a lipcsei Max Planck evolúciós antropológiai kutatóintézet munkatársa és kollégáik bizonyítékot találtak arra, hogy az egyik legfontosabb európai jégkorszaki kultúra, az aurignaci népét 34-26 ezer évvel ezelőtt elűzte a gravetti kultúra népe.

Mintegy 14 ezer évvel ezelőtt az európaiak egyre közelebbi kapcsolatba kezdtek kerülni közel-keleti, kaukázusi és török populációkkal. Ez egybeesett a jégkorszak végének első hosszabb meleg időszakával és egy délkeleti irányból jövő népvándorlást tükrözhet.

Hétezer évvel ezelőtt, az újkőkorban és a mintegy ötezer éve kezdődött bronzkorban lezajlott tömeges népvándorlás átformálta Európa genetikai arculatát. A jégkorszaki gének elemzése - többek között - azt mutatja, hogy a korabeli európaiak haja, szeme barna volt, csak 14 ezer éve kezdett terjedni a kék szem, a sápadt bőrszín hétezer éve jelent meg.

A korai európaiaknak több neandervölgyi génje volt, mint a mai embernek, ami azt az elképzelést támasztja alá, hogy a homo sapiens "unokatestvérétől" örökölt génjeinek káros hatásai lehettek és a természetes szelekció miatt mehettek veszendőbe.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.