Elhordták a leletek miatt

Ősi egyiptomi amulettet talált egy gyerek a Templomhegy földjében

A 16 milliméter hosszú és négy milliméter vastag cseréptöredéken talált egyiptomi hieroglifák a fáraó nevével támpontot jelentettek a szakembereknek.

2016.04.19 19:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Zachi Dvira

Ősi egyiptomi amulettet talált egy kislány a Templomhegyről származó földben - értesült a Háárec című újság honlapja kedden.

Az i. e. 15-13. századra datált kicsiny kerámia cseréptöredéken a Kánaánt leigázó és egyiptomi provinciává tevő III. Thotmesz fáraó neve szerepel. A leletet négy éve találta a most 12 éves jeruzsálemi kislány, de csak mostanra vált bizonyossá a tárgy tudományos datálása és jelentősége, nagyrészt egy 1978-ban Észak-Izraelben talált szinte ugyanilyen amulett segítségével.

Az értékes leletet nyolcévesen megtaláló kislány családjával együtt önkéntes munkájával segítette a Templomhegyről - a jeruzsálemi muzulmán hatóságok irányította, engedély nélküli építkezés során - 17 éve elhordott földek átvizsgálását.

Az Elád nevű alapítvány segítségével, szakemberek irányításával szisztematikusan átszitálják és átnézik a többtonnányi földet, amelyet régészeti ellenőrzés nélkül, titokban szállítottak el a zsidó szentélynek egykor otthont nyújtó Templomhegyről.

A leletek datálását nagyban megnehezíti, hogy a régészek nem ásatási helyszínen, eredeti helyén találnak rájuk, de ebben az esetben a 21 milliméter széles, 16 milliméter hosszú és négy milliméter vastag cseréptöredéken talált egyiptomi hieroglifák a fáraó nevével támpontot jelentettek a szakembereknek.

A hieroglifák mellett ismert egyiptomi szimbólumok, kígyó és kobraszem díszíti az medálként viselhető, láncra függeszthető amulettet.

Az elhordott föld átvilágítását vezető két régész, Gavriel Barkai és Jichák Dvira szerint mintegy kétezer évvel ezelőtt, a Templomhegy bővítésének munkálatai idején kerülhetett az amulett a területre, amikor hatalmas földmunkálatokat végeztek a falak környékén.

Ezt a földtömeget valószínűleg a Kidron folyó mellől szállíthatták a szentély környékére, ahol korábban késő-bronzkori (i. e. 1150-1550) sírok voltak. Az átszitálás során korábban már találtak az elhordott földekben Ciprusról és Mükénéről importált cseréptöredékeket, és egyiptomi stílusú szkarabeuszokat is.

A régészek szerint a leletek a korábban talált maradványokkal együtt arra utalnak, hogy az i. e. 13-14. században egy egyiptomi templom állt Jeruzsálemben a mai Damaszkuszi-kapu környékén, nem sokkal az Exodus, a zsidók egyiptomi kivonulásának becsült időpontja előtt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.