Kivételes leletek

Elképesztő, mit találtak a brutális tömeggyilkosság helyszínén!

A kőkúti határban ennyi szakember még egészen biztosan nem dolgozott egyszerre, mint ezen a héten.

2016.04.01 10:55ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
baon.hu

Ezüstpénzek, míves gyűrűk és több tucat legyilkolt ember – főként nők, gyermekek és egy magzat – maradványaira bukkantak a régészek a majsai határban. A leletek egy Árpád-kori falu épületeiből, egy mélyszántást követően kerültek a felszín közelébe - számolt be a baon.hu. A megégett csontok pedig bizonyítékai a tatárok 775 évvel ezelőtti brutális népírtásának.

A kőkúti határban ennyi régész még egészen biztosan nem dolgozott egyszerre, mint ezen a héten. Bajai, kiskunhalasi, kecskeméti és szegedi szakemberek kutatták két helyen is a határt, ahol egyértelműen a tatárjáráshoz köthető, ritka nyomokra bukkantak. A kutatási területen a fémkereső műszer sűrűn jelezte, hogy jó helyen keresgélnek, miközben a fémtárgyak mellett, nagyon sok emberi maradvány került elő, amik kézzelfogható bizonyítékai az 1241-42-es katasztrófának.

„A magyar történelem egyik, de talán legjelentősebb kataklizmája volt a tatárjárás, amit a nemzeti tragédiáink közül mindmáig első helyen tart a kollektív emlékezetünk 775 év távlatából is” – mondta el a helyszínen Rosta Szabolcs régész, a megyei múzeum igazgatója. Az ásatások vezetője hozzátette: sűrű Árpád-kori településhálózat volt ezen a vidéken, amit az ismert templomhalmok is bizonyítanak. A tatárdúlás után eltelt idők óta azonban szinte érintetlenek voltak ezek a területek. A mongol hadak kíméletlenül kiirtották az ottani népességet, senkinek sem kegyelmeztek. Egyes feltételezések szerint az akkori kétmilliós lakosság fele odaveszett, az alig több mint egy évig tartó hadjárat alatt. Az ország közepe is évtizedekre kihalt, teljesen lakatlan maradt.

Wikipédia, Csanády

„Akiket nem akartak karddal elpusztítani, tűzben elégették” – idézte Rosta Szabolcs a korabeli szemtanút, Rogerius váradi kanonokot, aki „Siralmas ének” címmel jegyezte le az utókornak a kegyetlen népirtást. A most megtalált, megégett csontmaradványok elsősorban nőké és gyermekeké, de egy magzat apró csontjai is szívszorító emlékei a véres történéseknek.

Az utóbbi időben a nagyberuházások, útépítések nyomán bukkannak a korból származó jelentősebb leletekre, illetve olyanokra, amik a bizonyítékok a korabeli tömeggyilkosságokra. Pontosan egy évtizede, hogy a tatárjárás leginkább megindító, de egyértelmű nyomai, a tömegesen legyilkolt emberek maradványai kerültek elő egy útépítés során Cegléd mellett. Azóta is mindössze négy olyan falu részletét sikerült feltárni, ahol elásott kincsleletek mellett, az üszkös romok közti tömegmészárlás mutatta meg a tatárjárás következményeit. Ezért is számítanak szenzációnak a Kiskunmajsa mellett most előkerült leletek.

A Kiskunmajsán most föllelt kincsleletek, valamint a Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonába nemrég került szanki aranykincsek egyéb, eddig soha nem látott értékekkel együtt láthatóak lesznek 2016 őszén a Cifrapalotában, a múzeum „újszerzeményi” kiállításán.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.