Magyarország utolsó hercegprímása

Kétkötetes monográfiát írt Mindszenty Józsefről Balogh Margit történész

A most kiadott kétkötetes munka több újdonságot is tartalmaz a tavaly megjelent német nyelvű kiadványhoz képest, így például belekerültek a magyar-szentszéki tárgyalásokat rögzítő jegyzőkönyvek anyagai is az 1964 és 1989 közötti időszakból.

2015.11.21 04:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Sosem lesz társadalmi konszenzus Mindszenty József személye körül, mivel gondolatai és cselekedetei mindig megosztották az embereket - mondta az MTI-nek Balogh Margit egyháztörténész, akinek a napokban jelent meg Magyarország utolsó hercegprímásának munkásságát bemutató kétkötetes monográfiája.

Mint Balogh Margit 2002-ben publikálta első, a mostaninál lényegesen rövidebb könyvét az esztergomi érsek és bíboros életéről, majd 2014-ben németül jelent meg egy hosszabb monográfiája a témában.

A most kiadott kétkötetes munka több újdonságot is tartalmaz a tavaly megjelent német nyelvű kiadványhoz képest, így például belekerültek a magyar-szentszéki tárgyalásokat rögzítő jegyzőkönyvek anyagai is az 1964 és 1989 közötti időszakból. A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött dokumentumok titkosítását csak 2013 és 2014 folyamán oldották fel - mondta el.

A kutatással töltött évek alatt sokat épült a Mindszenty Józsefről kialakított képe, amelyet a szélsőségektől tartózkodva, a dokumentumok tükrében igyekezett kialakítani. A két kötet összesen csaknem 1600 oldalon mutatja be Mindszenty József pályaképét, Balogh Margit 46 magyar és 20 külföldi levéltár, könyvtár és irattár anyagát használta fel a tudományos munka megírásához.

Úgy véli, lesznek, akik elutasítóan fogadják majd munkáját: vagy azért mert túl elfogultnak fogják érezni Mindszenty Józseffel, vagy mert túl kritikusnak találják majd. "Ez egyfajta kötéltánc két épület között a mélység fölött, meg kell próbálni nem lezuhanni" - jegyezte meg.

Balogh Margit úgy látja, nagyon nehéz megítélni, hogy Mindszenty József hajlíthatatlanságával mennyit ártott, és mennyiben vált hasznára a magyar katolikus egyháznak.

Mint fogalmazott, a berendezkedő kommunista államhatalommal folytatott küzdelem éveiben egy rugalmasabb tárgyaló pozícióval valószínűleg kedvezőbb feltételeket lehetett volna elérni az egyház számára. Írásos nyomai vannak például annak, hogy ha Mindszenty József 1948-ban más álláspontot képvisel az iskolák államosításakor, 1950-ben nem nyolc, hanem 16 vagy 20 iskolát kapott volna vissza a katolikus egyház, így sokkal hatékonyabb lehetett volna a katolikus értelmiség utánpótlása.

"Ugyanakkor azzal a példával, amelyet az egész lénye sugárzott, önbecsülést és erőt adott a katolikus híveknek" - fűzte hozzá, megjegyezve, egyáltalán nem biztos, hogy mindig a bíborosra jellemző szilárdsággal lett volna érdemes képviselni az egyház érdekeit, főleg az 1960-as években meginduló enyhülés korszakában.

Ugyan Balogh Margit Mindszenty József pályafutásának teljes bemutatására törekedett, még mindig maradtak feltáratlan oldalai a bíboros életének, például feldolgozásra vár hitszónoki tevékenysége, és kéziratban maradt művei is, amelyekből rekonstruálni lehetne a múltról, történelemről való gondolkodását.

Emellett a jövő történészeire vár a feladat, hogy kikutassák a Vatikáni Titkos Levéltár, a moszkvai KGB-irattár és Franz König bécsi érsek jelenleg szintén nem hozzáférhető hagyatékának Mindszenty József működésével kapcsolatos anyagait - mondta el a monográfia szerzője.

Balogh Margit hangsúlyozta azt is, hogy Mindszenty Józsefből sosem lesz egy olyan nemzetegyesítő alak, akinek személye körül társadalmi konszenzus alakulhatna ki, ehhez túlságosan megosztóak voltak a gondolatai és a cselekedetei.

"Zalaegerszegen például, ahol 25 évet töltött az életéből, nem kevés olyan történet kering, amelyekben Mindszenty nem a legszimpatikusabb színben tűnik fel" - mondta el, hozzáfűzve, hogy más emlékekből viszont kiviláglik a későbbi hercegprímás karitatív tevékenysége, szociális érzékenysége és segítőkészsége is.

Balogh Margit jelenleg a monográfia rövidített, angol nyelvű változatán dolgozik, amely az Egyesült Államokban jelenhet majd meg. A kutató továbbra is szeretne foglalkozni Mindszenty József életével, de több átfogó munkát nem tervez írni a témában.

A Mindszenty József (1892-1975) című monográfia a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában jelent meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.