A régészeti leletek alapján

Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember

A történelem előtti népek talán háziasították a vadméheket vagy orvosságnak és élelemnek gyűjtötték a mézet és a viaszt.

2015.11.12 11:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Christian Meyn

Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember - erre ősi európai, közel-keleti és észak-afrikai edénycserepeken talált méhviasznyomokból következtettek a régészek.

A Nature tudományos lap friss számában ismertetett kutatás kimutatta, hogy az ember már a mezőgazdaság hajnalán kapcsolatba kerül a méhekkel.

A történelem előtti népek talán háziasították a vadméheket vagy orvosságnak és élelemnek gyűjtötték a mézet és a viaszt - tudósított a BBC hírportálja.

Richard Evershed, a Bristoli Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője elmondta: az ember és a méh kapcsolatának legkorábbi bizonyítékát tárták fel.

A méhek méze az emberi kultúra részét képezte évszázadokon át, méhsejtek, méhrajok és mézgyűjtés már a barlangrajzokon is látható. Arról azonban alig volt közvetlen bizonyíték, hogy mikor és hol kezdett az ember a rovaroktól mézet és viaszt gyűjteni.

Tudósok egy nemzetközi csoportja több mint hatezer cserépedényt vizsgált meg, hogy feltérképezze a méhészkedés kezdeteit az utolsó jégkorszak végét követően, mintegy tízezer évvel ezelőtt. A vadászó-gyűjtögető életmódról ekkor kezdett az ember áttérni az első növények termesztésére, állatok tartására.

Az ember és a méhek kapcsolatára utaló legrégebbi, majdnem 9 ezer éves nyomot a mai Törökország területén találták. A méhviasz néhány évezreddel későbbi nyomaira a Balkánon, a mai Görögország, Románia és Szerbia területén, később a Közép-Európába vándorló első földművesek leletei között bukkantak. Nagyjából ugyanerre az időre nyúlnak vissza az észak-afrikai viasznyomok is.

Az északi határ a mai Dánia lehetett, annál hidegebb éghajlat már nem kedvezett a rovarnak. A több ezer átvizsgált írországi, skóciai, norvég vagy svéd kőkori edény között egyiken sem találtak viasznyomokat - magyarázta Alan Outram, az Exeteri Egyetem tudósa, a kutatás másik vezetője.

A viasszal talán fegyvereik kőhegyeit ragasztották meg vagy az edényeket tették vízállóvá. A méz az édesség ritka forrása lehetett étrendjükben.

"A rengeteg édes étel a legutóbbi idők fejleménye, a régmúltban igen nehéz volt hozzájutni. Kutatásunkból kiderül, hogy Európa első földműveseit erősen foglalkoztatta a méhek értékes mézének megszerzése" - tette hozzá Outram.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.