Laia

Egy gibbonszerű lény 11,6 millió éves kövületére bukkantak Spanyolországban

Az új faj a "keresztségben" a Pliobates cataloniae nevet kapta, ám a tudósok csak Laiának becézik az apró nőstényt.

2015.10.30 13:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Új megvilágításba helyezheti az emberszabású majmok evolúciós történetét egy 11,6 millió éves spanyolországi fosszília, amelyet a Katalán Paleontológiai Intézet kutatói a Science legújabb számában mutatnak be.

A kistestű, gibbonszerű lény, a 4-5 kilogramm testsúlyú, növényevő nőstény Spanyolország mai területén, egy meleg és csapadékos éghajlatú, erdős vidéken volt honos. A területet az állatvilág rendkívüli gazdagsága jellemezte, amelyben körülbelül 80 különféle emlősfaj, köztük ormányosok (Proboscidea), orrszarvúak és kardfogú macskafélék éltek "társbérletben".

Az új faj a "keresztségben" a Pliobates cataloniae nevet kapta, ám a tudósok csak Laiának becézik az apró nőstényt.

Összesen 70 csont és csonttöredék került napvilágra, a leletek külön érdekessége, hogy a fosszília korához képest viszonylag jó állapotban maradt fenn a majom koponyája.

"Egy apró majmot kell elképzelnünk, méretre akkorát, mint a ma élő gibbonok közül a legkisebbek" - magyarázta David Alba, a tanulmány első szerzője.

Laia koponyája inkább a gibbonéra emlékeztetett, mintsem az emberszabású majmokéra, olyanokéra, mint az orangutánok, gorillák vagy a csimpánzok, és a jelenkori főemlősökkel összehasonlítva sokkal primitívebb fogazattal rendelkezett. Kezdetlegesebb volt csontos hallójáratának szerkezete is.

Míg a koponya a gibbonéra emlékeztetett, Laia testarányai lényegesen különböztek a hosszúkarúnak is nevezett majmokétól. Sokkal rövidebb karokkal és kézfejekkel rendelkezett, viszont csuklója és könyöke a ma élő főemlősökére hasonlított. Felső végtagjai segítségével képes volt a fákon közlekedni, ám ezt sokkal lassabban és "megfontoltabban" tette, mint a ma élő gibbonok, mozgása sokkal inkább a mai lajhármaki-alkatúakra emlékeztetett.

Mint David Alba kifejtette, az evolúció során a gibbonok és az emberszabású majmok útja a 20 millió és 15 millió évvel ezelőtti időszakban vált el egymástól, ez azt jelenti, hogy a Pliobates catalaniae kora miatt semmiképp sem lehetett az utolsó közös ős. Előfordulhat azonban, hogy olyan főemlőstől származik, amely közvetlenül az evolúciós elválás előtt élt.

"A jelek szerint a Pliobates cataloniae a feltételezettnél sokkal nagyobb szerepet játszott a jelenkori főemlősök törzsfejlődésében, mint korábban feltételeztük. Segítségével képet kaphatunk arról, hogy milyen is lehetett ez a közös ős" - fogalmazott David Alba.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.