Kémcsöves rokonok

A grafén újabb "unokatestvérét" állították elő amerikai fizikusok

A grafén újabb "unokatestvérét", az ónból előállított stanént mutatják be a Stanford Egyetem kutatói a Nature Materials legújabb számában.

_{2015.08.05 19:18}_MTI

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_nature.com

Az egyetlen atom vastagságú, kristályos szerkezetű kétdimenziós anyagok új fejezetet nyitottak a fizikai anyagtudományban. E család első képviselője a grafén volt, amelynek különleges elektronszerkezete, kiemelkedő optikai, mechanikus és termikus tulajdonságai lázba hozták a tudósokat. Felfedezéséért a Manchesteri Egyetem két kutatója, Andre Geim és Konsztantyin Novoszelov 2010-ben fizikai Nobel-díjban részesült. Az elmúlt években tanulmányok ezrei születtek a 2D anyagok témájában, és sorra születtek meg a grafén "unokatestvérei" - elkészült szilíciumból a szilicén, foszforból előállították a foszforént, germániumból a germanént - olvasható a Nature News hírportálon.

A Földnek is van ám unokatestvére

A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni bolygónk idősebb "unokatestvére", a most felfedezett Kepler 452/b jelű planéta vizsgálatával.

Két évvel ezelőtt jósolták meg a fizikusok, hogy előállítható a kétdimenziós ón, amelyet az ón latin nevének (stannum) és a grafén végződésének ötvözetéből stanénnek neveztek el.

A kétdimenziós anyagok kiváló elektromos tulajdonságokkal rendelkeznek, ám a stanén elméletileg egészen különleges viselkedést mutathat. A számítógépes modellezések szerint a stanén szobahőmérsékleten az úgynevezett topologikus szigetelők kategóriájába tartozik, amelyben a töltött részecskék, mint amilyen az elektron, nem képesek áthaladni az anyag belsején, míg akadálytalanul közlekednek a széleken. Így belseje elektromos szigetelő, míg élei áramvezetők.

Shou-Cheng Zhang, a Stanford Egyetem fizikusa irányításával négy kínai egyetem kutatói vákuumban "porlasztották" az ónatomokat, amelyek bizmut-telluridon - mint hordozófelületen - képeztek egy atom vastag réteget. A tudósoknak eddig nem sikerült bizonyítaniuk, hogy az általuk előállított stanén valóban rendelkezik-e a megjósolt "egzotikus" tulajdonságokkal. "A hordozófelületen ugyan kialakult a 2D-s kristályszerkezet, ám a stanén kölcsönhatásba lépett a bizmut-telluriddal, vagyis nem teremtődtek meg a topologikus szigeteléshez szükséges feltételek" - magyarázta Shou-Cheng Zhang.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!