Begombázva

Drogoztak a dinoszauruszok

Na persze nem egy spanglira gyújtottak rá, és nem is kokaint szívtak, hanem egy olyan tudatmódosító szerrel éltek, ami már százmillió éve is létezett.

2015.02.12 17:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
A felső, fekete rész a cikkben említett gomba (forrás: Oregon State University)

Egy Mianmarban felfedezett, 97-110 millió évvel ezelőtt létrejött borostyánkő alaposan felkavarta az őslénykutatók világát: fűvirágot tartalmaz, illetve mellette egy nem várt jövevényt. Egy mára már kihalt gomba, a Palaeoclaviceps parasiticus nyomaira bukkantak, mely egyébként az anyarozs közeli rokona. Az anyarozs vagy varjúköröm (Claviceps purpurea) nevű gabonaparazita feketés, sötétlila színű növényi kórokozó, fitopatogén gomba. Ezen gombafajok ergotamin molekulát állítanak elő, melyek mind struktúrájukat, mind hatásukat tekintve közeli rokonságban vannak a lizergsavval, aminek amidja az LSD.

A felfedezés több váratlan információval is gazdagította a paleontológusokat. Egyrészt kiderült, hogy a hallucinogén anyagokat termelő gombák már a dinoszauruszok korában is léteztek. Másrészt az is nagyon valószínű, noha nem bizonyított, hogy ezzel a szerrel éltek is az ősgyíkok. Tekintve, hogy jelentős részük növényevő volt, füveket fogyasztott, így pedig a Palaeoclaviceps parasiticus-ból is enniük kellett, ami így az emésztőrendszerükön áthaladva felszívódhatott bennük.

"Ez fontos felfedezés, ami elősegíti a fűfélék fejlődésének jobb megértését, melyek napjainkban alapvető emberi élelmiszernek számítanak, kukorica, rizs vagy búza formájában" - nyilatkozta George Poinar, az Oregoni Állami Egyetem visszavonult professzora. Azt ugyanakkor a szakember nem tudta megállapítani, hogy vajon a modernkori ravepartikhoz hasonlóan a dinoszauruszok is "begombáztak-e" a hallucinogén anyagtól, azaz tudatmódosult állapotba kerültek-e az elfogyasztott gomba miatt.

Napjaink növényevőinek többsége egyébként tartózkodik az anyarozs fogyasztásától, annak keserű íze miatt. Valószínűleg evolúciós okok állnak ennek hátterében: a növény évmilliók alatt olyan alkaloidákat fejlesztett ki, melyek rossz ízűnek bizonyulnak a legtöbb növényevő számára. Ha mégis megeszik, akkor idegi anyarozs-mérgezést kaphatnak tőle.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.