Keleti smaragd elízia, a géntolvaj

Géneket lop a vízicsiga, hogy fotoszintetizálhasson

Egy vízicsiga hónapokat tölt azzal, hogy a növényekhez hasonlóan fotoszintézissel jusson energiához. Mint kiderült, egy géntolvajról van szó.

2015.02.05 09:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Patrick Krug

A latinul Elysia chlorotica, magyarul keleti smaragd elízia névre keresztelt vízicsiga nagyon feltűnő állatfaj a többihez képest, hiszen szinte egyedüliként képes arra, amire a növények: fotoszintetizálni. A kutatók mostanáig nem tudták, hogy ezt milyen módon valósítja meg, úgy gondolták, hogy esély sincsen a növényi gének állati sejtekben való működésére. Pedig pontosan erről van szó: a szépnevű puhatestű "egyszerű" géntolvaj: az általa fogyasztott alga jóvoltából nyeri fotoszintetizáló képességét.

Az már az 1970-es évek óta ismert volt, hogy kloroplasztiszát lop a megvett algáktól, például a sárgaalgából (Vaucheria litorea). Ezt az anyagot saját, emésztéssel foglalkozó sejtjeibe ágyazza, így akár kilenc hónapig is energiához juthat fotoszintetizálás révén. Mostanáig azonban senki sem volt biztos abban, hogy miként képes működtetni az eltulajdonított kloroplasztiszát. DNS-szekvenálással és fejlett képalkotó technikákkal azonban a Dél-Floridai Egyetem kutatócsapata, élükön Sidney Pearce-szel, kiderítette, hogy a vízicsiga kromoszómái algagéneket tartalmaznak, melyek egyaránt felelnek a kloroplasztisza proteinekért és a klorofill szintézisért.

Vagyis megerősítést nyert, hogy a számos algagének közül legalább egyre szükség van a sérült kloroplasztisza helyreállításához és folyamatos működtetéséhez - ez a gén pedig megtalálható a csiga kromoszómájában. De nem csak egyszerűen belekerül az elfogyasztott algával, hanem öröklődik is a következő generáció számára. Noha a csigák újabb nemzedékének továbbra is szüksége van az alga fogyasztására ahhoz, hogy fotoszintetizálni tudjon, a folyamatot felügyelő algagének már a vízicsigák genomjában vannak.

Ezzel ezek az állatok képviselik az egyetlen ismert fajt, mely képes egy másik, többsejtes fajból való génátvitelre. "A fajok közötti sikeres géntranszfer esetén az evolúciós fejlődés gyakorlatilag azonnal, egy generáción belül bekövetkezik" - mutatott rá Pierce, szemben a "hagyományos", évezredeken át tartó mutálódással.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.