Fejlesztik a GLONASSZ-t

Újszériás műholdat lőttek fel az orosz GPS-hálózatba

Az orosz hadsereg kezelésében levő GPS-rendszert ezúttal a modernizált K sorozatba tartozó műholddal frissítették, melynek segítségével akár bajba jutott hajók vagy repülőgépek tudnak gyors segítséget kérni.

2014.12.01 15:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az orosz navigációs műholdrendszer új sorozatának első darabja még 2011 februárjában hagyta el a Földet, a második GLONASSZ-K műhold most vasárnap, magyar idő szerint november 30-án 22:52-kor az észak-oroszországi Pleszeckből egy Szojuz-2.1b hordozórakéta segítségével - írja az Űrvilág.hu. Az orosz hadsereg kezelésében levő, az amerikai GPS-hez hasonló szerepet betöltő, teljes kiépítésében 24 elemű navigációs műholdrendszert ezúttal nem a megszokott M sorozatú űreszközzel, hanem a modernizált K sorozatba tartozó műholddal frissítik. A 850 kg-os új űreszköz lényegesen, 565 kilogrammal kisebb tömegű, mint a régebbi darabok. Így felbocsátása is költségkímélőbb volt. Még fontosabb, hogy tervezett élettartama 10 év, a régi M sorozatú holdak 7 esztendejével szemben. A tömegben és a várható működési időben elért javulás főleg annak tudható be, hogy az érzékeny elektronikus berendezések a GLONASSZ-K holdaknál – az M sorozatú űreszközökkel ellentétben – már nem igényelnek hermetizált tárolóhelyet a fedélzeten, a világűrbeli vákuumban is képesek működni.

Egy GLONASSZ-K műhold a pályán - Kép:: Roszkoszmosz

További fejlesztés a GLONASSZ-K-nál a nagyobb hatásfokkal működő napelemrendszer, a felhasználók felé sugárzott többféle navigációs jel, és a nemzetközi KOSZPASZ-SARSAT műholdas keresési és mentési rendszerbe illeszkedő fedélzeti vevő és jeladó berendezés. Ennek segítségével például bajba jutott hajók vagy repülőgépek tudnak műholdas közvetítéssel gyors segítséget kérni. A GLONASSZ modernizálása azonban az eredeti tervekhez képest hosszú éveket késik. Már a 2011-ben felbocsátott első K sorozatú műhold is késve indult, de működése közben egy sor műszaki hibára derült fény.

A most felbocsátott űreszközt a Szojuz-2.1b rakétára szerelt Fregat gyorsítófokozat először 212 és 241 km között változó magasságú átmeneti pályára helyezte. Később egy újbóli beindításával elnyúlt ellipszispályát alakított ki, majd annak 19 145 km-es magasságú földtávoli pontjában harmadszor is működésbe lépett. Ekkor érte el a műhold a számára kijelölt 19 140 km magas körpályát. A műhold a startot követő mintegy három és fél órával önállósult, leválva a Fregat végfokozatról.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.