Egy tökös találat

Nem meteorit okozta a Föld második legnagyobb kráterét!

Tudja, mi találta el egykoron anyabolygónkat, létrehozva ezzel a földkéreg második legnagyobb kráterét? Nem meteorit, az - most már - biztos!

2014.11.21 07:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: NASA

Régóta tart a vita a kanadai Ontario-ban található Sudbury-medencéről; a 62 kilométer hosszú, 30 kilométer széles és 15 kilométer mély kiterjedésű természeti objektum a Föld második legnagyobb krátere. Korábban azt hitték, hogy ezt is meteorit-becsapódás hozta létre, de a helyszín vegyi elemzése meglepő dologra világított rá. A nagyjából 1,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ütközést egy üstökös szenvedte el!
br> Az 1800-as években felfedezett, elliptikus kráternek óriási gazdasági jelentősége van: a réz és a nikkel érceinek telérjeiben gazdag, de platina és palládium is gyakori. Ezek olyan folyamatban alakultak ki, ami hasonló a fémolvasztáshoz. A becsapódás energiája mintegy 7000 teratonna TNT energiájának felelt meg, körülbelül 1700 °C-ra melegítette a környezetét, így megolvadt az űrből érkező objektum anyaga és a földkéreg anyaga is, emellett a kérget majdnem átütő találat hatására magma is megindult a felszín felé. Az olvadékok nagy tömege és az alulról érkező melegutánpótlás hatására a kihűlés sok millió évig tartott. (forrás: Wikipedia)
br> Egy nemrég, a Laurentian Egyetem kutatócsapatának jóvoltából elvégzett számítógépes szimuláció szerint bármi is csapódott be a helyszínen, az majdnem teljes mértékben elpárolgott a felszabaduló óriási energiának köszönhetően. Egy ekkora krátert ütő meteorit jó részének meg kellett volna azonban maradnia az esemény után is, így a közvetett bizonyítékok az üstökös-elméletet támasztják alá.
br> De miért is érdekes ez? Nos, a történtek körülményeinek felfedésével igazolást nyerhet az elmélet, miszerint számos üstökös csapódhatott a korai Földbe, melyek számos illékony elemet juttattak anyabolygónkra. Ezzel pedig akár befolyásolhatták is a planétánkon kialakuló korai életformák fejlődését. Pont ennek felderítése érdekében küldte egyébként az ESA a Rosetta nevű űreszközét a Csurjumov-Geraszimenkó üstököshöz; elképzelések szerint ugyanis bőven rejtenek titkokat az üstökösök a Naprendszer életének első szakaszából.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.