Hazai kutatás

Szegeden is alkalmazzák a nanoszkópiai módszert

A Szegedi Tudományegyetemen is alkalmazzák az idei kémiai Nobel-díjjal elismert nanoszkópiai módszert, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken az eljárást alkalmazó mikroszkópot építenek, melyet elsősorban agyi folyamatok vizsgálata során használnak majd.

2014.10.10 03:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: freedigitalphotos.net/somkku9

Nanoszkópiáért két amerikai és egy német tudós, Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan Hell kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat.

Erdélyi Miklós adjunktus elmondta, két amerikai tudós, Eric Betzig és William E. Moerner dolgozta ki az egymolekula-mikroszkópia vagy lokalizációs mikroszkópia alapjait, amellyel a hagyományos optikai mikroszkópok feloldásánál tízszer részletesebb kép alkotható. Bár az elektronmikroszkópokkal már korábban is elérhető volt ez a tartomány, a minták előkészítése nem tette lehetővé az élő sejtes kísérletek vizsgálatát. A nanométeres térbeli felbontóképességű eszközökkel azonban már tanulmányozhatók a sejteken belül zajló biokémiai folyamatok is.

Az eljárás során fluoreszcens festékkel vagy fehérjékkel megfestik a mintát, amelyet lézerfénnyel gerjesztenek, majd detektálják az egyes, különálló molekulák képeit. A mintáról "filmszerűen" egymásután sok felvételt készítenek, amelyek kiértékelésével kapják a végső, nagy térbeli feloldású képet - közölte a kutató.

Az eljárás nehézségét is ez adja, hiszen a felvételek elkészítése 2-3 perctől akár fél óráig is eltarthat, így ez idő alatt biztosítani kell, hogy a minta pontosan egy helyben maradjon - tette hozzá a szakember.

Kereskedelmi forgalomban is kaphatók a lokalizációs mikroszkópia elvét alkalmazó eszközök, ezek azonban csak egy-egy célfeladat elvégzésére alkalmasak. Az optikai és kvantumelektronikai tanszék munkatársai olyan rendszer létrehozásán dolgoznak szoros együttműködésben az SZTE agykutatóival, amelyek segítségével időben követhetők a fehérjék átalakulásai, például az Alzheimer-kórban szerepet játszó béta-amiloid lerakodások kialakulása - mondta az adjunktus.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.