Oxidáció

Víz nyomaira bukkantak a cseljabinszki meteoritban

Sztyepan Berzin egy olyan meteoritdarabot vizsgált meg, amelyet rögtön a februári becsapódás után találtak meg a kutatók. A tűzgömb szétrobbanását követően keletkezett meteorit repedéseiben talált vas oxidációjára utaló jeleket.

2013.11.27 18:36MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Rozsdafoltokat, vízre utaló jeleket talált a cseljabinszki meteoritban az orosz tudományos akadémia regionális intézményének fiatal kutatója.

A jekatyerinburgi geológiai intézet munkatársának felfedezésről az Uralinformbjuro nevű regionális hírportál számolt be szerdán.

Sztyepan Berzin egy olyan meteoritdarabot vizsgált meg, amelyet rögtön a februári becsapódás után találtak meg a kutatók. Az űrből érkezett bolida (tűzgömb) szétrobbanását követően keletkezett meteorit repedéseiben talált vas oxidációjára utaló jeleket. Minthogy a rozsda egyes fajtái a vas és a víz találkozásakor keletkeznek, a fiatal tudós arra a következtetésre jutott, hogy azok a kőzetek, amelyekből a szibériai Cseljabinszk fölött felrobbant meteorit áll, némi vizet is tartalmazhattak. Ez az űrben uralkodó rendkívül alacsony hőmérséklet miatt jég formájában volt megtalálható a meteoriton, amely aztán a Föld légkörében elpárolgott.

A fiatal orosz kutató szerint éppen a nedvesség és annak intenzív párolgása miatt robbant szét a bolidának nevezett, rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor. Ez az elmélet azonban meglehetősen vitatható - jegyezte meg az uráli hírportál, mivel a Föld sűrű légkörében minden meteorit megsemmisül. Ehhez elegendő, hogy túlhevüljenek.

Amerikai kutatók a talajról gyűjtött törmeléket elemezve megállapították, hogy a szibériai Cseljabinszk fölött február 15-én felrobbant bolida viszonylag rövid ideje, 1,2 millió éve rótta az útját az űrben aszteroidaként, és korábban egy nagyobb égitest része lehetett.

A Jekatyerinburgban lévő tudományos akadémiai intézet földtani kutatói megállapították, hogy a cseljabinszki meteorit a Marson túl 4,5 milliárd éve keringő aszteroidaövből érkezett a Földre.

Az égitest február 15-én hatolt be a Föld légkörébe, és a Moszkvától 1500 kilométerre keletre fekvő Cseljabinszk felett 30 kilométeres magasságban hatalmas robbanások kíséretében darabokra esett, majd becsapódott a földbe. Szétrobbanásáig körülbelül 17 méter átmérőjű és mintegy 10 ezer tonna tömegű volt. A legnagyobb, féltonnás darabot október 17-én emelték ki a Cseljabinszktól 78 kilométerre nyugatra található Csebarkul tóból.

A lökéshullámok következtében majdnem 5 ezer épület ablakai törtek be, és több mint 1500 ember megsérült a szilánkoktól a szibériai Cseljabinszkban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.