Árulkodnak a csontok

Mégsem mozgott olyan könnyen a dinoszauruszok nyaka

A hatalmas testű, hosszú nyakú dinoszauruszok egy új, brit kutatás szerint nem tudták olyan jól mozgatni a nyakukat, mint a csontok alapján eddig gondolták.

2013.08.15 11:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: Wikipedia

A dinós filmek tipikus képsorain a hosszú nyakú ősgyík leharap pár levelet a környezők fák koronájáról, majd lendületesen lehajol, hogy a talajnövényzetet is megkóstolja.

Egyes tudományos elméletek szerint éppen azért nőtt ilyen hosszúra a nyaka, hogy hatalmas táplálékigényét változatos forrásokból tudja kielégíteni. Egy új kutatás fényében azonban egyáltalán nem valószínű, hogy ilyen mozgékony volt a nyaka. Az eddigi vizsgálatok a gerinccsigolyákra, azaz a csontok működésére koncentráltak.

A nyak hajlékonyságát azonban az izom- és porcszövet erősen korlátozhatta - számoltak be róla brit kutatók a PLOS One tudományos magazinban csütörtökön. Adataik szerint ez azt is jelenti, hogy a gigantikus ősállatok talán kevesebb táplálékforráshoz fértek hozzá, mint általánosan feltételezik róluk.

Sokkal aktívabban kellett élelmet keresniük, hogy a naponta szükséges mintegy négyszáz kilogramm növényi kosztot összetépkedjék maguknak. Kisebb testű állatoknál nincs akkora jelentősége, milyen magasan hordják a fejüket, ám a szauropodák egyes fajainak 15 méteresre is megnőtt a nyaka.

Ha tehát egészen ki tudta egyenesíteni, akkor 16-20 méter magasan is tarthatta a fejét. A Bristoli Egyetem Matthew Cobley vezette kutatócsoportja a szauropoda nyakának élő analógiáját nyújtó struccot tanulmányozta, hogy rekonstruálja, hogyan épülhetett föl a szauropodák nyakának izomzata. A madár izom- és porcszövetének rétegeit egyenként, egymás után távolították el, és minden egyes fázisban megvizsgálták, mekkora a nyak maximális hajlékonysága.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a lágy szövetek valószínűleg erősebben korlátozták az ősgyíkok nyakának hajlékonyságát, mint a csigolyacsontok, hiszen amikor az összes lágy szövetet lefejtették, lényegesen nagyobb flexibilitást mutatott a nyak. A szauropodák a növényevő dinoszauruszok igen elterjedt, sok fajt magában foglaló alrendje voltak. Közéjük tartoztak a Földön valaha élt legnagyobb testű állatok, például a 80-100 tonnás argentinoszaurusz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.