MTA

Újjászerveződött a magyar őstörténet-kutatás

A konferencia szekciói felölelik a régészeti, embertani, genetikai, nyelvtörténeti, művelődéstörténeti, történeti, tudománytörténeti, valamint a tudományos rekonstrukciók problémaköre és a hazai hagyományőrzés legfontosabb kérdéseit.

2013.04.18 00:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Újjászerveződött és új tartalmat kapott a magyar őstörténet-kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (BTK) keretei között - hangoztatta Pálinkás József, az Akadémia elnöke a kétnapos magyar őstörténeti konferencia szerdai megnyitóján Budapesten.

A humántudományszakok nagy részét tömörítő központban 2012-ben létrejött magyar őstörténeti munkacsoport szervezetten összpontosítja a témában szétszórtan zajló kutatásokat - hangoztatta Pálinkás József.

"Az őstörténetről mindenkinek van véleménye" - mondta az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a kutatócsoport egy szellemi közösség, amely a tudományos módszerek biztos talaján állva kapcsolódhat be a vitákba.

Fodor Pál, a BTK főigazgatója a Magyar őstörténet - tudomány és hagyományőrzés elnevezésű konferencián arról beszélt, hogy a személyes kezdeményezésére létrejött magyar őstörténeti kutatócsoport feladata a nagy érdeklődéssel kísért tudományos terület eredményeinek összefogása és kommunikálása. Az álmodozók, illetve megélhetési őstörténészek és a tudományos hierarchia nehézkessége, esetleges "fafejűsége" között kell megtalálni az arany középutat, soha el nem távolodva a tudomány szilárd, szakmai, módszertani alapjaitól - fűzte hozzá Fodor Pál.

A kutatóközpont munkatársainak célja a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott eszmecsere megújítása, és az, hogy eredményeiket a korszerű médiaeszközök segítségével a nagyközönség számára is láthatóvá tegyék. Ennek a nyitásnak az egyik első állomása a teljes magyarországi akadémiai szférát felölelő, szerdán kezdődött kétnapos őstörténeti konferencia. A konferencia szekciói felölelik a régészeti, embertani, genetikai, nyelvtörténeti, művelődéstörténeti, történeti, tudománytörténeti, valamint a tudományos rekonstrukciók problémaköre és a hazai hagyományőrzés legfontosabb kérdéseit. Kutatástörténeti áttekintést nyújtva körvonalazzák a magyar őstörténeti kutatások jelenlegi helyzetét és jövőbeni irányvonalait.

Vásáry István, a kutatócsoport vezetője szerdai előadásában az őstörténet-kutatásról, annak hazai perspektíváiról szólva hangsúlyozta, hogy a magyar őstörténet területén a nyelvészet és az írásos források kutatása lassan eléri határait, a régészet viszont dinamikus jövő elé néz.

A Magyar Tudományos Akadémia épületében megrendezett konferencia második napján, csütörtökön a régészek, nyelvtörténészek, művelődéstörténészek előadásait követően szót kapnak a hagyományőrzők, például a Nemzeti Íjászszövetség, illetve az Őskultúra Alapítvány szakemberei, akik a tudományos rekonstrukció és a kísérleti régészet legújabb eredményeiről számolnak be.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.