Menkauhor fáraónak építették

Fotó! Megtalálták a "hiányzó" egyiptomi piramist

Egyiptomi régészek felfedezték a "hiányzó piramist" - egy óbirodalmi uralkodó végső nyughelyét, aki több mint négyezer évvel ezelőtt igazgatta a Nílus-menti ország népét.

2008.06.05 18:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
A felvételen a Csúcsnélküli piramis maradványai láthatók (fotó: MTI)

A régészek ugyancsak feltárták azt a szent utat, amelyen Egyiptom legfelsőbb vallási vezetői vitték az Ápisz-bikák mumifikált tetemét a Szerapeumba - jelentette be csütörtökön Zahi Havász, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője. Mint Egyiptom főrégésze kifejtette, a piramis, amelynek csupán az alapjai maradtak fenn, Menkauhor fáraónak készült, aki mindössze nyolc éven át ült Egyiptom trónján.

Zahi Havász ismertetése szerint Karl Richard Lepsius 1842-ben említette szakkarai felfedezései között Menkauhor piramisát. Az építményt "lefejezett" piramisnak nevezte, mivel hiányzott a csúcsa. Az azóta eltelt több mint másfél évszázad során a sivatagi homok eltüntette Lepsius felfedezését, s egyetlen archeológusnak sem sikerült eleddig a piramis nyomára bukkanni. "Sikerült kitöltenünk az eltűnt piramis hagyta űrt" - jelentette ki a Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a helyszín bejárásakor az újságíróknak a szakkarai nekropoliszban, amely az Óbirodalom fáraói számára szolgált temetkezési helyként.

A piramisnak mindössze az alapja maradt fenn, amelyet azután találtak meg, hogy Zahi Havász csapata másféléves munkával eltávolította az építményt rejtő 8 méteres homokréteget. Felfedezték a sírkamrát, amelynek bejáratát hatalmas vörös gránitblokkok jelzik. Az archeológusoknak nem sikerült felfedezniük a piramis tulajdonosának kártusát. (A cartouche hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták). Ennek ellenére Zahi Havász meg van győződve arról, hogy a piramis Menkauhornak épült. Mint mondta, a piramis építészeti jellegzetességei, valamint a szürke gránitból készült szarkofág arra utal, hogy a létesítményt az V. dinasztia uralkodása idején, Kr.e. 2465-2325 között emelték.

Eszerint mintegy két évszázaddal a gízai nagy piramis Kr.e. 2500-ra datált befejezése után épülhetett. Zahi Havász egy másik felfedezést is bejelentett - az egyiptomi régészek megtalálták azt a szent utat, amely a mumifikációs teremtől a szakkarai Szerapeumig vezetett.

Itt helyezték el a hatalmas sírmezőt alkotó földalatti folyosók egyikében a szent bika múmiáját. Az óegyiptomi vallás szent bikája Ozirisz, a termékenységisten élő jelképe. Az Ápisz-bikának éjfeketének kellett lennie, egyetlen világos folttal a szarva között. A szent úton egyébként egyetlen ember haladhatott végig - a főpap. (A Szerapeumot August Mariette francia régész fedezte fel 1850-ben).

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.