Eddig titkos részletek is előkerülnek...

Az oroszok újraírják a II. világháború történetét?

A II. világháború történtét feldolgozó, sokkötetetes tudományos mű kiadásáról írt alá rendeletet egyik utolsó elnöki intézkedéseként Vlagyimir Putyin - A szerkesztőbizottság elnöke Anatolij Szergyukov védelmi miniszter, s a testület tagjai között van számos tudós mellett a legmagasabb orosz katonai vezetés több tagja is.

2008.05.09 11:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A II. világháború történtét feldolgozó, sokkötetetes tudományos mű kiadásáról írt alá rendeletet egyik utolsó elnöki intézkedéseként Vlagyimir Putyin.

A szerkesztőbizottság elnöke Anatolij Szergyukov védelmi miniszter, s a testület tagjai között van számos tudós mellett a legmagasabb orosz katonai vezetés több tagja is.

Mivel A Nagy Honvédő Háború 1941-1945 című munka szerzői nagyon sok, eddig titkosított anyagot is felhasználhatnak, szakértők valószínűnek tartják, hogy az új könyv mellett a korszakról szóló minden eddigi történeti munka - mintegy 20 ezer könyv - felszínesnek tűnhet majd.

Hogy mi minden derülhet ki az eddig titkos iratokból, arról az orosz Tudományos Akadémia Orosz Történelem Intézetének vezető kutatója, Tatyjana Busujeva beszélt a Gazeta című lapnak.

Elmondta: Anatolij Szergyukov miniszter mintegy másfél millió darabból álló irattömeg titkosításának feloldásáról rendelkezett egy éve, bár a történészek eddig még nem fértek hozzá a felszabadított iratokhoz.

Busujeva szerint az iratokból talán kiderülnek a válaszok olyan, eddig megfejtetlen kérdésekre, mint hogy a szovjet rendszer miért nem védte meg az országot az 1941-es katasztrófától, vagy hogyan vehették be Minszket a háború hatodik napján.

A kutató elmondta: a szovjetunióbeli kollaboráció talán a legtömegesebb volt Európában, de a tényt nem lehet az áruló-hős összefüggésben vizsgálni. Az elvonuló szovjet hadsereg ugyanis az ellenség kezére adta Ukrajnát, Fehéroroszországot, a Baltikumot és Oroszország nagy területeit, s az ottani embereknek túl kellett élni a háborút.

Ezért ma az orosz történészek úgy vélik, hogy az ellenséggel való együttműködés igen elterjedt volt, ám ez nem a lakosság bűne, hanem a vezetésé, amely cserben hagyta az embereket - mondta a történész.

Végül példának felidézte: csak nemrég kezdtek írni arról, hogy a Kurszki és a Brjanszki területen a németek köztársaságot hoztak létre: az oroszokból hadsereget alakítottak, iskolákat és drámai színházat építettek, a parasztoknak 10-10 hektár földet osztottak.

Az emberek végül a partizánok és a Vörös Hadsereg fogságába estek, és kénytelenek voltak árulónak bélyegzetten külföldre menekülni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.