Nyitogatni akarták a fellegajtót

Fel akarták lőni halottaikat az égbe a szentföldi "Stonehenge"-zsel

Megoldották a Golán-fennsíkon található Rujm el-Hiri rejtélyét?

2011.11.03 14:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Új elméletet dolgozott ki a szentföldi "Stonehenge", a Golán-fennsíkon található Rujm el-Hiri (Gilgal Refaim) rendeltetésére egy amerikai régész, aki szerint a megalitikus kőépítmény az "égbe való temetkezés" helyszíne volt.

Az elméletről a Biblical Archaeology Review november-decemberi számában jelenik meg tanulmány.

Rujm el-Hiri 16 kilométerre található a Galileai-tenger (Kinneret-tó) keleti partjától. A megalitikus építmény a kőrézkorból származik, Kr.e. 4500 és Kr.e. 3500 között emelhették. Négy kőkörből áll, amelyek közül a külső átmérője meghaladja a másfélszáz métert, magassága pedig 2,4 méter. Megépítéséhez 42 ezer tonna bazaltkövet használtak fel.

Számtalan elmélet született a helyszín rendeltetéséről, egyesek szerint csillagda volt, mások szentélynek, rituális központnak vélték, de voltak, akik őskori temetőnek tartották.

Rami Arav, a Nebraskai Egyetem régésze, aki egy hasonló őskori helyszín feltárását végezte a Galileai-tenger közelében az 1980-as években, párhuzamok alapján egészen más véleményen van. Úgy véli, hogy Rujm el-Hiri a közel-keleti "égbe temetés" helyszíne lehetett.

A szentföldi kőrézkori népesség elhunyt szeretteik csontjait ossariumokba (csontházakba) helyezték. A kis ossairumok használata azonban feltételezi, hogy a csontokat előzetesen le kell csupaszítani, ehhez pedig az szükséges, hogy a holttesteket ideiglenes sírokban temessék el. Ám mint Arav rámutat, nem találtak ideiglenes sírokat a kőrézkori időszakból, vagyis a csontok megtisztításához más módszert kellett alkalmazni.

A régész szerint egyfajta "égbe való temetés" helyszíne lehetett a megalitikus építmény. Párhuzamot von Rujm el-Hiri és a Zoroaszter vallás "csend tornyai" között. A vallás követői ugyanis az elhunytak földi maradványait régebben a halottak tornyaira rakták ki, ahol a perzselő nap és a ragadozó madarak gondoskodtak a csontok megtisztításáról.

Mike Freikman, a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, aki az elmúlt öt évben irányította a feltárásokat, viszont azon az állásponton van, hogy amerikai kollégája elmélete "távoli párhuzamokon" alapul. "Nagyon keveset tudunk a helyszínről, így Rami Arav elmélete egyaránt bizonyulhat helyesnek vagy tévesnek" - fogalmazott.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.