Einsteinnel és Niels Bohrral is dolgozott

Elhunyt a "fekete"és "féreg" lyukak névadója

John Archibald Wheeler fizikus, aki kulcsszerepet játszott az atombomba kifejlesztésében, és aki később a fekete lyuk űrjelenséget elnevezte, 96 éves korában elhunyt.

2008.04.16 09:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Wheeler, aki sok éven át a Princeton Egyetem professzora volt, tüdőgyulladásban halt meg vasárnap a New York állambeli Hightstownban található otthonában - közölte lánya, Alison Wheeler Lahnston. John Archibald Wheeler, a II. világháború utáni elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, többek közt Albert Einsteinnel és Niels Bohrral dolgozott együtt. 1911. július 9-én született a floridai Jacksonville-ben, doktori fokozatát mindössze 21 esztendősen szerezte a Johns Hopkins Egyetemen. 

A harmincas évek közepén Koppenhágába utazott, hogy Niels Bohr mellett dolgozhasson, aki atomot leíró elméletéért Nobel-díjat kapott. Közös munkájuk 1939-ben folytatódott, amikor Bohr a háború elől az Egyesült Államokba érkezett a hírrel, hogy német kutatók sikeresen hasítottak urániumatomot. Bohr és Wheeler kidolgozták a maghasadás elméletét a protonokból és neutronokból álló atommag úgynevezett cseppmodelljének segítségével.
 
A II. világháború alatt Wheeler csatlakozott az atombomba előállítását célzó Manhattan-tervhez, ezt a tevékenységét sosem bánta meg, noha kollégái egy része bírálta miatta. A háború után Teller Edével dolgozott a hidrogénbomba megalkotásán, később a rakétavédelmi rendszerek létrehozásában, támogatta a vietnami háborút. 1938 és 1976 között volt a Princeton Egyetem, majd nyugdíjba vonulása után a Texasi Egyetem professzora. 

A gravitációval és a világegyetem szerkezetének kérdéseivel foglalkozott. Tanítványa volt az elméleti fizika és a kozmológia számos későbbi nagyja, így például a Nobel-díjas Richard Feynman. Az egyszerűsített "fekete lyuk" elnevezést egy 1967-es new york-i konferencián adta arra a jelenségre, amikor egy nagytömegű csillag magja összeomlik és körülötte a téridő olyannyira meggörbül, hogy még a fény sem tud kiszökni belőle, a centrumban a sűrűség és a görbület pedig végtelen nagy lesz.
 
Tőle származik a "féreglyuk" (alagút a téridőben két világ között) elnevezés is. 1968-ban Enrico Fermi díjat kapott, 1997-ben pedig Wolf-díjjal tüntették ki. Felesége, Janette több mint 70 év házasság után októberben halt meg. Három gyerekük, számos unokájuk, dédunokájuk van.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.