Szupernóva az M101-ben

Dráma: egy csillag vívja "haláltusáját" a Szélkerék- galaxisban

Egy csillag "haláltusája", azaz egy szupernóva figyelhető meg a Szélkerék-galaxisban (M101 galaxis).

2011.09.05 10:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A "lángoló" csillagot augusztus 23-án fedezték fel a kaliforniai Mount Palomar Obszervatórium 1,21 méteres Oschin Schmidt teleszkópja segítségével. Az SN2011fe katalógusjelű szupernóva fényessége ekkor 17,2 magnitúdó volt. A következő héten luminozitása gyorsan emelkedett, és végső soron elérheti akár a 11 magnitúdót is, vagyis háromszázszor fényesebb lesz, mint amikor először észlelték.

A magnitúdó skála fordított, azaz minél kisebb a magnitúdó értéke, annál fényesebb az objektum. Szabad szemmel a 6,5 magnitúdónál fényesebb objektumokat lehet látni - olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.

A tudósok Ia típusúnak ítélték a csillagrobbanást. Az Ia típusú szupernóva olyan kettőscsillagokban alakul ki, amelynek egyik komponense fehér törpe. Utóbbi folyamatosan anyagot kap társától, és amikor a fehér törpe tömege eléri a kritikus, úgynevezett Chandrasekhar-határt, a csillag termonukláris robbanás során teljesen megsemmisül. A galaxis átmérője, amelyben "haláltusáját" vívja a csillag, 170 ezer fényév, ez az ismert legnagyobb "galaxiskorongok" egyike.

A Messier 101 (más néven M101, NGC 5457 vagy Szélkerék-galaxis) az Ursa Major (Nagy Medve) csillagképben, 24 millió fényévnyire található a Földtől. A galaxist, amely a legalább kilenc csillagvárosból álló M101 galaxiscsoport legfényesebb tagja, Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 27-én. Egyike annak a 18 galaxisnak, amelyet a Hubble űrtávcső kulcsfontosságú kutatóprogramja keretében figyeltek meg.

Eddig három szupernóvát észleltek az M101 csillagvárosban: a különleges típusú SN 1909A szupernóvát 1909. január 26-án, az SN 1951H, II típusút 1951 szeptemberében, valamint az SN 1970G katalógusjelű, II típusú szupernóvát 1970. július 30-án. Utóbbit Lovas Miklós magyar csillagász fedezte fel a Piszkéstetőről. Az SN 1970G a rádiócsillagászatilag leghosszabb ideje folyamatosan nyomon követett szupernóva, amelynek "maradványai" a robbanás után 35 évvel még megfigyelhetők voltak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.