A fejfájás jógaterápiás kezelése

<br> A joga rendszeres gyakorlása fegyelemre nevel, segit a fájdalom leküzdésében, oldásában.
_{2004.01.05 13:45}

Az állandó lelki feszültség következménye lehet a megnövekedett izomtónus, a magas vérnyomás, és a retteget fejfájás, amely gyakran vezet neurózishoz. Az vegetatív disztóniában szenvedő emberek jóga gyakorlatokkal csökkenthetik a pszichés feszültséget, az izomtónust.
Ilyen tünetek esetén a legalkalmasabb joga gyakorlatok: az önlazítás vagy hullapóz (szávászana) és a jóga légzőgyakorlatok. Egy idő után lassul a pulzus, csökken a vérnyomás, az izmok ellazulnak. Már néhány légzőgyakorlat nyugtatólag hat a zaklatott idegrendszerre. A gyakorlatok során kerülni kell a levegő túlzott visszatartását.

A légzés fázisai közül a kilégzésnek van kiemelt szerepe. Az irányított teljes jógalégzés első fázisa a belégzés -puraka- rövid, a kilégzés -récsaka- hosszú, majd a légzésszünet -szunjaka- következik a belégzési inger jelentkezéséig. A légzés lassítása, majd redukálása rekeszizomlégzésig - megfelelő testhelyzetben (japán ülés vagy hulla póz) - hatásosan csökkenti az idegfeszültséget, általában eredményesen hat a neurózisok, így a fejfájás ellen is.

A vegyianyagokkal terhelt környezet, a nehézfémekkel, gázokkal szennyezett levegő gyakran idéz elő fejfájást. Ilyenkor sokat segít a tüdő átszellőztetése egészséges levegőjű környezetben, lehetőleg szabad levegőn. Erre alkalmas a pránajáma légzés. Teljes kilégzés után orron át hasi belégzéssel kezdjük, majd bordalégzéssel folytatva a levegőt felemeljük, a hasfalat behúzzuk, ilyenkor már a kulccsont megemeli a vállakat és a levegő kitölti a tüdőcsúcsokat is. Néhány másodpercig benn tartjuk a levegőt, majd hosszú kilégzés következik. Naponta gyakoroljuk 2 óránként 2 percen át.

A fejfájás gyakori oka lehet a keringés rendellenessége, a magas vagy túl alacsony vérnyomás. A magas vérnyomásnál ( hipertónial ) a napi 3-4x5 perces mélylégzés segít a vérnyomás csökkentésében, sőt bizonyos szívműködési rendelleneségekre is kedvezően hat, ha legalább 1-2 hónapon át végezzük. A légzőgyakorlatokat friss levegőn, nyitott ablak mellett fekvő, ülő és álló helyzetben végezhetjük. Ilyenkor az alapos kilégzést rövid, de mély belégzés követi orron át. A kilégzést néhány mp-es levegő visszatartás után hosszan végezzük a szájon át. Ügyeljünk az ellazult testhelyzetre, mely segíti az érfalak ellazulását is. Alacsony vérnyomásnál (hipotónia) a fordított testhelyzetek során megváltozik a nehézségi erő, javul az agy oxigénellátása. Az alsó testfél vénái kiürülnek, ami kedvező a visszeres lábak értágulataira. Ilyenkor ezek összehúzódnak és könnyebb a szív munkája is. Ilyen hatású gyakorlatok a gyertya, a félgyertya, a fejen állás, az ekeállás és a jóga mudra.
Ezen testhelyzetek rendszeres gyakorlása nemcsak a fejfájások ellen, de szédülésnél, neuraszténiánál, sőt szem-, fül-, orr- és torok rendellenességeknél is kedvező hatásúak.

A gyakorlatokat végezhetjük reggel és este, mindig evés előtt.
Egyéb panaszoknál, betegségeknél kérjük ki az orvos, vagy jógaterapeuta véleményét.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Könyv: Vim La Lalvani: A klasszikus jóga Könyv: Selvarajan Yesudian : Jóga hétről hétre