Betegség vagy stressz okozhatja a feledékenységet

Majd mindegyikünkkel megtörtént már, hogy nem jutott eszünkbe egy jól ismert név vagy otthon felejtettünk valami fontosat. Fiatallal és idősebbel egyaránt megesik az ilyesmi, a kiváltó ok azonban más és más lehet.
_{2006.07.08 10:29, Forrás: SZFO}

Az öregkori feledékenység nyolcvan év felett minden ötödik, kilencventől minden harmadik embernél megfigyelhető. Ennél jóval súlyosabb betegség a teljes szellemi leépülést okozó Alzheimer-kór.

A betegség nálunk mintegy kétszázezer, főként hatvanöt év feletti időst érint. Az első figyelmeztető jel, hogy betegünk olykor a friss eseményeket, az ismerősök nevét nem képes felidézni. A kór előrehaladtával már a pontos dátumot sem tudja, ismeretlen helyen nem igazodik el, nehezen talál haza (ha egyáltalán sikerül egyedül hazajutnia). Az apróságokban is nehezen dönt, nem érdekli a munkája, sem pedig a körülötte zajló események.
A fent említett tünetek észlelésekor tanácsos azonnal orvoshoz vinnünk családtagunkat.
Az Alzheimer-kór ugyan ma még nem gyógyítható, ám a korai felismerést követő terápia lényegesen fékezi a leépülést, javítja a beteg és környezete életminőségét.

A feledékenységet azonban már a húszas-harmincas generáció is megtapasztalja. Okozhatja többek között gyógyszer szedése (elsősorban altatóké és nyugtatóké), túlzott alkoholfogyasztás, rosszul beállított diéta vagy a pajzsmirigy hibás működése.

Tipikus kiváltó ok az úgynevezett menedzserbetegség, vagyis a túlhajszolt szellemi erőfeszítés. A tornyosuló munka mellett ráadásul gyakran a magánéletben is problémák mutatkoznak. Ilyenkor a stresszhormonok blokkolják az érzékelőközpontot s ezzel az információk továbbítását a tartós emlékezetbe. A félelem is stresszt okoz.

Előfordul, hogy egyszerűen "sztrájkol" az agyunk, mert óvni akar bennünket a betegségtől. Megrázó élmény esetén a feledés lehet a szervezet védekezése. Ugyanis ha valaki éveken keresztül nem tud elfelejteni valamilyen lelki sérelmet, abba az illető belebetegedhet.

Az emlékezetkiesés viszont a legtöbb esetben jelzés számunkra, hogy ez így nem mehet tovább. A túlterhelés elkerülése érdekében az agy válogat, mit továbbítson a rövid távú memóriába és mit a hosszúba. Alvás közben teljes gőzzel folyik az információk feldolgozása. Ha ezt a folyamatot altatók és más gyógyszerek hatása befolyásolja, könnyen emlékezetkihagyás léphet fel.

Az ember százmilliárdnyi idegsejtjének mindenekelőtt cukorra és fehérjére van szüksége. Ehhez normális étkezéssel bőven hozzájut a szervezet, kivéve a gyomor-, bél- vagy májbetegségben szenvedőké. Előfordulhat, hogy ők a diétával nem kapnak eleget az idegsejtek védelméért felelős B-vitaminból - nekik ajánlatos még jobban ügyelni a vitamindús táplálkozásra.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!