Adhat-e vért, akit már műtöttek?

"Miért nem adhat vért, akit egyszer megműtöttek? A véradásnál kitétel volt, hogy csak olyan ember adhat vért, akinek nincs és nem is volt semmiféle műtétje." Erre a kérdésre kaphatja meg a választ (és annak okait) az érdeklődő.
_{2007.07.06 15:58, Forrás: National Geographic}

Ahhoz, hogy valaki vért adhasson, számos követelménynek kell teljesülnie. Általánosságban a leendő véradónak egészségesnek kell lennie, így például a súlyos vagy régóta fennálló szív- és érrendszeri, légzőrendszeri vagy egyéb, a szervezetet jelentősen megterhelő betegségek, egyes fertőzések, bizonyos gyógyszerek szedése, illetve a véradás tervezett időpontja előtt meghatározott időszakban végzett sebészeti beavatkozások kizáró tényezőt jelentenek.

A kizáró tényezők egy része a véradót (donor), másik részük a vért kapó személyt (recipiens) védi. A donor védelmében arról kell meggyőződni, hogy rendelkezésre állnak-e azok az optimális feltételek, amelyek a véradásnál bekövetkező, átlagosan 450 ml vérveszteség kompenzálását képesek biztosítani. Ennek az az objektív feltétele, hogy a helyszínen mért vérnyomás, pulzusszám és hemoglobin-koncentráció (a hemoglobin a vörösvérsejtek plazmájában lévő, oxigén-szállításért felelős molekula, valamint a vérszegénység megállapításának egyik fontos paramétere) a normál tartományba essen, de fontos az is, hogy a véradó ne legyen kevesebb 50 kg-nál, mert a levett vér nem haladhatja meg a keringő vérmennyiség 10 százalékát.

Az alkalmasság alapvető feltételeinek teljesülése után az ideiglenes és a végleges kizáró tényezők esetleges fennállásáról is meg kell győződni. A végleges kizáró tényezők közül a teljesség igénye nélkül csak néhányat sorolunk fel: valaha bekövetkezett szívroham, súlyos ritmuszavar, tüdőembólia, tüdőasztma, rákos megbetegedés, vérzékenység, elmezavar, zöldhályog, szövet- vagy szervátültetés, véradás után ismételt vérnyomás- és pulzusszám-csökkenés, intravénás kábítószer-használat, valamint olyan fertőző betegségek, mint az AIDS, a hepatitisz B és C vírusok okozta infekció, a malária, a szifilisz vagy a Creutzfeldt-Jakob-kór.

Az ideiglenes kizáró tényezők között szerepelnek - számos egyéb mellett - a sebesülések és az invazív orvosi beavatkozások. A recipiens védelmében az egyik legfontosabb követelmény a fertőzés kockázatának a lehető legnagyobb mértékben történő visszaszorítása. Az egyes műtéti beavatkozások azonban természetükből adódóan óhatatlanul fokozhatják a fertőzés kockázatát akár hosszabb távon is. Ezért átmenetileg a műtéten átesett személy nem adhat vért. Néhány példa a kizárás időtartamára: foghúzás után néhány hét, kisebb műtétek és testüregek tükrözésével járó beavatkozások után 3 hónap, nagy és testüregek megnyitásával járó műtétek után 6 hónap, szülést követően 9 hónap, vérátömlesztésben recipiensként való részvétel, tetoválás, testékszer, akupunktúra esetén pedig egy év.

Bizonyos kórokozók szűrése csak az utóbbi néhány évtizedben vált lehetővé. A szűrés bevezetése előtt ezért elfordulhatott a vérátömlesztést igénylő műtéteknél a transzfúzió útján való fertőződés. Bár manapság már a levett vért szűrik ezekre a kórokozókra, egyes véradó szervezeteknél előfordulhat, hogy a kockázatok minimalizálása érdekében a valaha végzett műtétet végleges kizá

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Miért a bal oldalunkon van a szívünk? Miért szív vért a szúnyog?