IQ, AQ, EQ - mi, mennyi, miért?

Az IQ-t (intelligenciakvóciens) hosszú ideje használja az emberiség annak mérésére, hogy ki mennyire logikusan gondolkodik, mennyire ismer fel összefüggéseket.
_{2005.03.22 07:14, Forrás: Világgazdaság}

Kutatók szerint az intelligencia többnyire genetikailag meghatározott, a környezet befolyása révén kevésbé változik. A munkahelyek többségénél a felvételi eljárás standard részét képezi az IQ mérése, mivel a siker egyetlen hiteles mutatójának tartják. A világ mégis tele van ellenpéldákkal olyan magas IQ-val bíró emberekről, akik nem képesek kihasználni tehetségüket - fogalmaz Kovács Eszter pszichológus, a Profil Training ügyvezető igazgatója. Daniel Goleman "Emocionális intelligencia" című bestsellere révén vált ismerté az EQ fogalma. Megmagyarázza, miért vannak magas IQ-val bíró, de ügyetlen emberek, amikor mások közepes IQ-val sikeresek és szárnyalnak.

Az EQ az a mérőszám, amely megmutatja, mekkora önismerettel bírunk, mennyire vagyunk képesek beleélni magunkat mások helyzetébe, háttérbe szorítani saját érdekeinket másokéval szemben, eredményesen együttműködni másokkal - magyarázza Kovács Eszter. Mind az IQ, mind az EQ egy hipotetikus mérőszám, mely az átlaghoz viszonyítja képességeinket. Az EQ-val jobb és teljesebb előrejelzést kapunk arra vonatkozóan, hogy ki és mennyire boldogul az életben. Ha valaki leblokkol a vizsgán, zavarba jön váratlan helyzetekben, szorongóvá válik munkahelyi átszervezések, kudarcok esetén, az IQ és EQ nem alkalmas arra, hogy megmutassa egy személy terhelhetőségét válságos, kihívásokkal teli időszakokban. Egy harmadik mérőszám, az állóképesség-kvóciens (AQ) kidolgozásával Paul Stoltz arra a kérdésre kereste a választ, miért van, hogy egyes emberek talpon maradnak ott, ahol a többség összeomlik, kitartanak akkor, amikor mások már rég feladták - mondja Kovács Eszter.

Az állóképesség-mutató az a mérőszám, amely a veszélyhelyzetekben megjelenő automatikus gondolkodási minták hatékonyságát méri. Ezek a minták körülbelül a serdülőkor végére rögzült idegrendszeri sémát, úgynevezett "kognitív sémát" alkotnak, és nehéz helyzetekben akaratunktól függetlenül létrehozzák a személyünkre jellemző viselkedést. Stoltz AQ-mérő tesztje lehetővé teszi, hogy felismerjük saját automatikus válaszainkat, elemzés alá vegyük őket, és leállítsuk azokat a gondolati elemeket, amelyek csökkentik sikerünk esélyét, azaz "újraírjuk" mentális programunkat. Kovács Eszter szerint jó hír, hogy az AQ - az EQ-hoz hasonlóan - fejleszthető, így mindenki erősítheti állóképességét.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Vízbefúlókat ment a mesterséges intelligencia Sokoldalú intelligencia - optikai meghajtók a Samsungtól