Káprázatos kövek - Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból

A spanyol Programa Royal Collections alighanem a világon elsőként arra vállalkozott, hogy magángyűjteményekben fellelhető drágaköveket mutat be a nagyközönségnek.
_{2005.03.17 14:26, Forrás: NKÖM Sajtóiroda}

Az egyedülálló módon összeállított kiállítás öt éven keresztül járja majd a világot, és Magyarországra érkezik először. Így az anyaországon kívül Európában először mutatják be a kivételes köveket, amelyeket eddig még nem láthattak együtt. Öt év után a kövek visszakerülnek tulajdonosaikhoz, és a nagyközönség talán soha többé nem láthatja őket.

A világon egyedülállóan ez a kiállítás több mint 6800 csiszolt példánnyal dicsekedhet, melyek összesen több mint 147 000 karátot nyomnak (A karát a drágakövek mérésére szolgáló hagyományos súlyegység. 1 karát = 0,2 g).

A kollekció olyan drágaköveket is magában foglal, melyek a maguk nemében a legnagyobb, valaha is készített csiszolt példányok. Közülük is kitűnik tisztaságában és nagyságában a világ legnagyobb csiszolt topáza, a Marabá-holdja nevű 25 250 karátos drágakő.

A spanyol Programa Royal Collections ezzel a közösen szervezett kiállítással üdvözli Magyarországot és a Magyar Természettudományi Múzeumot az Európai Unióban. A szoros együttműködés jelképeként Mr. Fulgencio Alcaraz, a spanyol E.E.I.G. Programa Royal Collections reprezentatív képviselője, egy 560 karátos, kb. 6 cm nagyságú aranyfényű citrint ajándékoz a Magyar Természettudományi Múzeumnak.

A "Káprázatos kövek - Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból"
című, a világ legnagyobb színes drágakő kiállítása kivételes betekintést nyújt a drágakövek világába. A gyűjtemény a drágakőfajták, színek és árnyalatok a természet alkotta hihetetlen arzenálját vonultatja fel a Föld öt kontinenséről.

A bemutatott drágakőcsaládok közül a leginkább figyelemreméltóak:
a topázok (19 000 krt), az akvamarinok (5000 krt), a smaragdok (1470 krt), a rubinok (4000 krt), a színes gyémántok (350 krt), az opálok (2100 krt), a turmalinok (mintegy 7500 krt) és a zafírok (több mint 2500 krt).

A kiállítás olyan szerves eredetű drágaköveket is bemutat, mint a gyöngy, a korall, a borostyán és az elefántcsont, csakúgy mint a látogatók által kevésbé ismert drágaköveket is, mint például az akroit, a dioptáz, a sziberit vagy a wavellit.

A kiállítás azonban nemcsak elkápráztat, hanem a drágakövek szerkezetével, a kialakulásukhoz vezető földtani folyamatokkal is megismerkedtet. Az interaktív vitrinek és egységek segítségével a látogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy betekintést nyerjenek a drágakövek rejtett és titkokkal övezett világába.

Az óriások: (a kiállításban látható legnagyobb kövek)

A tudományos és esztétikai értékeket hordozó köveken kívül a kiállítás olyan különlegességeket is felvonultat, melyek rendkívüli tisztaságukkal és méretükkel vívták ki a drágakőszakma figyelmét. E drágakövek egyenként 1000 karát felettiek.

A kiállítás legjei a hatalmas, 25 250 karátos "Marabá holdja" topáz, a 456,5 karátos "Zöld szív" smaragd, az 1490 karátos "Araçual" kunzit, és a 8200 karátos "Déli Nap" citrin és a 243,5 karátos "Csillag" nevű csillagzafír. A kiállításban látható legnagyobb drágaköveket még soha sem állították ki. Budapesten, a világon először nyílik lehetőség arra, hogy ezeket a káprázatos drágaköveket megcsodálják a látogatók.

A kiállításról

Akitől a kiállítás érkezik:
The European Economic Interest Grouping (E.E.I.G.) Programa Royal Collections,
General Urrutia, 65. 46014 Valencia , ESPAÑA.
Tel: 96 395 53 90 Fax: 96 334 84 90
E-mail: prc.aeie@maptel.es
Web: www.prc-aeie.com

A kiállítás felépítése és tárgyai:

I. Amit a drágakövekről tudni érdemes: A didaktikusan felépített bevezető részben a látogató megismerheti a drágakövek kialakulását, bányászatát és megmunkálását Egy interaktív térképen megkeresheti a világ legnagyobb drágakőlelőhelyeit.

II. Ami a szépség mögött rejlik: A bevezető rész második egységében 11 interaktív tárlóban mutatjuk be az egyes drágakőcsoportok tulajdonságait. A megértést segíti néhány játék.

A témák:
1. Az önmagában színtelen kvarc színes drágakőváltozatai (ametiszt és ametrin). A színek magyarázatáról, a színzónásságról.

2. A kiállított rutilok zárványként fordulnak elő. A drágakövek zárványai egyrészt a természetes és mesterséges kövek (ill. utánzatok) megkülönböztetésében, másrészt a keletkezésük nyomozásában segítenek, illetve az általuk okozott fényjátékkal drágakővé tehetik az adott ásványt.

3. A többnyire jó kristályokként megjelenő gránátok jó apropót adnak annak elmagyarázására, hogy a természetes kristályok is úgy nézhetnek ki, mintha úgy csiszolták volna őket.

4. A turmalint először az a tulajdonsága tette ismertté, hogy hevítve elektromos töltést nyer, és apró részecskéket magához vonz (a hollandok aschentrekker = hamuhúzó néven hosszú kristályait pipatisztítónak is használták). A piezoelektromosság (szintén mutatja) a ma technikájában fontos jelenség.

5. A színnek (a smaragdon is észlelhető) irányfüggése a drágakövek megmunkálását befolyásoló fontos fizikai tényező.

6. A legnagyobb ismert szpodumenkristály (h = 14,3 m) a világ egyik legnagyobb dokumentált kristálya. A nagy kristályaikról nevezetes pegmatitok számos drágakőnek legkiválóbb lelőhelyei.

7. A nemesopál színjátéka és az "opálos derengés" egyaránt a fénynek az opál másodlagos szerkezete miatti fényelhajlásnak köszönhető.

8. A nagy fénytörés, és a törésmutató szín szerinti nagy eltérése adja a gyémánt "tüzét".

9. A korund a gyémánt után legkeményebb drágakő (tömeges-szemcsés változata a smirgel, innen a smirgli).

10. Az ókori szerzők Topaziosz szigete, a drágakő leghíresebb lelőhelye a mai Zabargad szigettel azonosítható, mely a drágakő minőségű olivin híres lelőhelye).

11. A gyöngyházfény keletkezésének magyarázata, és a borostyánkövek fosszíliái .

III. Kincses barlang:
A különleges installációjú részben 29 különlegesen összeállított vitrinben mutatjuk be a színes drágakövek típusait, a káprázatos köveket. A gyűjtemény legszebb és legnagyobb darabjai révén kivételes betekintést kapunk a drágakövek világába. Összesen 6888 példányt mutatunk be 28 vitrinben.

A drágakövek típusai:

1. Színes gyémántok (Briliánsszivárvány): E kollekcióban a színek uralkodnak. Több mint 400 karátnyi színes - kék, zöld, sárga, fekete, szürke - gyémánt kápráztatja el a szemlélőket.

2. Opálok (Szikrázó színű kova): 2000 karátnyi mutatunk be ebből a páratlan szépségű drágakőből. A vörös tűzopálok, a fekete vagy fehér alapszínű opálok egyaránt rabul ejtik a látogatókat sokszínű csillogásukkal.

3. Szerves eredetű drágakövek (Állat, zöldség vagy ásvány?): Borostyán, faopál, gagát (jet), elefántcsont, igazgyöngy, gyöngyház és korall. E pompás drágakövek egykori élőlények emlékét őrzik.

4. Turmalinok (A színek univerzuma): Több mint 7500 karát a létező legkülönbözőbb színű és csiszolású turmalinból. A bemutató a következő ásványokat volultatja föl: drávit és színes változatai, liddicoatit, vastartalmú turmalinok, uvit, elbait és változatai: verdelit, indigolit és rubellit.

5. Gránátok (Kőzetalkotó ásványok díszruhában): Több mint 3000 karátnyi gránát csodálható meg (pirop, almandin, spessartin, uvarovit, grosszulár és változata, a hesszonit, andradit és változatai demantoid, topazolit, melanit,), valamint más kőzetalkotó ásványok, mint az olivin, a spinell stb. drágakőváltozatai.

6. Rubinok és zafírok (A Napkelet hercegei): A teljes korundcsalád a "galambvérvörös" rubintól a változatos színű (rózsaszín, sárga, világoskék, zöld, narancsszín) zafírig: összesen több mint 6500 karátnyi szépség.

7. Topázok (Magasztos és nemes): E válogatott kollekció majd 19 000 karátot tesz ki. Olyan darabokat foglal magában, melyek rendkívüli méretükkel, minőségükkel, színükkel (világoskék, sárga, lila), tisztaságukkal vagy éppen fénylő zárványaikkal tűnnek ki.

8. Berillek (Őfelsége a berill): Napsütés, kék víz, üde rózsa és friss fű a föld alatt? - Ez a berill. A ragyogó aranysárga heliodor, a tengerkék akvamarin, a rózsaszín morganit, a színtelen goshenit, a hasonlíthatatlanul zöld smaragd mind együtt látható több mint 10 000 karátnyi drágakő képében.

9. Mindent a citrinről. E több mint 20 000 karátos gyűjtemény a színárnyalatok és csiszolási formák széles skáláján játszik.

IV. A legek

A kiállítást a legek zárják. Először nyílik lehetőségünk arra, hogy egyszerre hat olyan drágakövet mutassunk be, amelyek világhírűek tisztaságuknál, méretüknél, szépségüknél fogva. Ezek a következők:
A Luá de Marabá - Marabá holdja, topáz, 25 250 krt
A Sol de Sur - Déli nap, citrin, 8200 krt.
A Giant - Óriás, gránát, 8175 krt
Az Araçuai, kunzit, 1490 krt
A Star - Csillag, zafír, 243,5 krt.
A Corazón de Verde - Zöld szív, smaragd, 456,5 krt

A kiállítás drágaköveinek története


A "CORAZÓN VERDE" (ZÖLD SZÍV) SMARAGD

Ez a smaragd kő 1979-ben került felszínre Kolumbiában a Royal Collection egyik alapítótagja és egy kolumbiai partner közös tulajdonában lévő bányában. Mivel a tulajdonosok a drágakövet nem tudták elosztani, a bánya értékének 50%-ában határozták meg annak értékét. Harminc éven át mindkét tulajdonostárs ragaszkodott ahhoz, hogy övé legyen a smaragd, míg végül a kolumbiai társ a bánya másik feléért cserében átadta a "Corazón Verde" rá eső részét. A drágakövet Spanyolországba vitték, hogy a Programa Royal Collections (PRC) vezető drágaköve legyen.

A kitermelt smaragdoknak csak töredéke olyan minőségű, hogy drágakövet készítsenek belőle. Színük annyira jellegzetes és egyedülálló, hogy az ásványtan és drágakőtudomány berkein kívül is smaragdzöldnek nevezik.

A világ legjelentősebb lelőhelye a IV. Fülöp által az 1600-as években királyi bányának nyilvánított kolumbiai Muzo, melyet a 2300 méter magasan fekvő kisebb Chivor követ. A klasszikus Inka civilizáció is ismerte e drágakövek értékét. A természetes smaragdok folyadékzárványok, repedések, buborékok miatt általában "zavarosak". De ezt nem hiányosságnak vagy hibának kell tekinteni, hanem eredetiségük bizonyítékának. A drágakőtudományban az egyik jellegzetes zárványcsoportot megjelenése alapján "kertnek" (jardin) nevezik.

ÓRIÁS GRÁNÁT

Ezt a drágakövet egy Brazil bányában találták. A kő minősége és mérete szempontjából rendkívüli felfedezésnek számított, súlya több mint 30 000 karát volt. Ismereteink szerint se azelőtt, se azóta nem fejtettek ki ilyen méretű gránátot. Az addig legnagyobbnak ismert kő ugyanis már a PRC tulajdonában volt: ez a "Mozambique", egy 4100 karátos gránát, amely Afrikában került elő. Egy ilyen rendkívüli drágakő kifejtése nagy kihívást jelentett a PRC-vel kapcsolatban álló bányásztársaságoknak, akik egyöntetűen vállalták, hogy bármi áron kitermelik az akkor ismert legnagyobb követ.

Mivel nem voltak ekkora drágakő kifejtésére alkalmas gépeik, speciális szerszámokat kellett készíttetni. Azonkívül hosszú munkaórákkal és a legnagyobb odafigyeléssel adóztak e míves feladatnak. Mindezért a költségek hétről hétre emelkedtek, majd túllépték a tervezett keretet. Végül a partnerek úgy határoztak, hogy mindenáron befejezik a kitermelést.

A csehgránát néven is közismert vörös-barnásvörös pirop a XVIII-XIX. században igen divatos drágakő volt. Így sokan azt hiszik, hogy a gránát mindig vörös vagy barnásvörös. Valójában a gránátcsoport több ásványa is előfordul drágakő minőségben, így az almandin vagy az andradit is, és a drágakőként felhasznált gránátok színe a színtelentől a narancssárgán, sárgán, zöldön és a vöröses árnyalaton keresztül egészen a feketéig változik.

A CSILLAG ZAFÍR

Eredete ismeretlen. A Hong Kong-i drágakővásáron jutott egy indiai drágakőgyűjtő tulajdonában. Ez egy nagyon régi drágakő, valószínűleg Myanmarból vagy Thaiföldről származik. Korábban egy márványszobor berakása volt, amelyet összetörve és megcsonkítva találtak. A szobor egy istenséget vagy más mitológiai alakot ábrázolhatott. Mivel nem lehetett a szobrot restaurálni (eredeti kinézetéről nem maradt fenn leírás), eltávolították belőle e tudományosan is nagy értékkel rendelkező követ.

A zafír a korund egyik változata, amelynek színe a jól ismert kéktől a zöldön, lilán, szürkén, narancssárgán és sárgán keresztül a színtelenig vagy a feketéig változhat. Az úgynevezett aszterizmust, azaz csillaghatást mutató változatokban a domborúra csiszolt kő felszínén a fény hatágú csillagra emlékeztető alakzatot rajzol ki, mely a megvilágítás irányát változtatva elmozdul.

A zafír elnevezése igen ősi, egyesek héber eredetűnek tartják, mások egy szanszkrit kifejezésből származtatják, mely a Szaturnusz bolygónak szentelt drágakövet jelölt. A középkor óta a zafír az égbolt tisztaságának szimbólumaként ismert. A főbb zafírlelőhelyek Myanmarban, Sri Lankán, Indiában, Thaiföldön, Kambodzsában, Tanzániában, Madagaszkáron, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Svájcban találhatók.

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával valósul meg, állami garanciavállalással.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!