Új illetékbélyegek a forgalomban

Szeptember 15-től új, a korábbiaknál nehezebben hamisítható illetékbélyegek kerülnek forgalomba változatlan címletekkel.
_{2004.09.07 12:36}

A régi illetékbélyegek az ötezres kivételével december 15-ig használhatók, azt követően érvénytelenek lesznek. December 14-ig a meglévő illetékbélyegek valamennyi címletét vissza is lehet váltani az illetékhivatalokban.

A Pénzügyminisztérium (PM) augusztus végén közölte, hogy szeptember 15-től új illetékbélyegeket hoznak forgalomba. Az új sorozat kibocsátásáról hozott döntést a PM elsősorban biztonsági okokkal indokolta.

Az új típusú illetékbélyegeket új perforálási elemmel látják el, emellett az 1 000 forintos és annál nagyobb értékű bélyegeken a hamisítást megnehezítő további biztonsági elemeket is elhelyeznek. A címletek nem változnak, továbbra is 100, 200, 500, 1 000, 2 000, 5 000 és 10 000 forintos illetékbélyegeket lehet majd vásárolni.

December 15-ig használható fel vagy váltható vissza a régi illetékbélyeg

A régi illetékbélyegek az 5 000 forintos kivételével ez év december 15-ig használhatók fel. A fel nem használt illetékbélyegeket december 15-ig az illetékhivatalokban vissza lehet váltani. December 15-ét követően a most forgalomban lévő illetékbélyegek érvénytelenek lesznek, azok már sem felhasználni, sem visszaváltani nem lehet.

Az 5 000 forintos illetékbélyegekre külön szabályok vonatkoznak, mivel - az 500 és az 1 000 forintos mellett - ez az egyik leggyakrabban használt és így a hamisítók körében is legkedveltebb címlet. Az 5 000 forintos bélyegek csak szeptember 14-éig használhatók fel, ezt követően már csak visszaváltani lehet azokat az illetékhivatalokban. A visszaváltási határidő ebben az esetben is december 15-e.

Az illetékbélyeg forgalmazását továbbra is a Magyar Posta végzi, így azok változatlanul megvásárolhatók lesznek minden postán, valamint a legtöbb okmányirodában is. Szeptember 15-étől csak az új, továbbfejlesztett illetékbélyegeket forgalmazzák majd, így nem kell attól tartani, hogy valahol még régi bélyeget adnak el.

Több tízmilliós kárt okoztak a hamisított bélyegek

Az elmúlt év tavaszán Baranya megyében robbant ki egy később országossá vált illetékbélyeg-hamisítási ügy. A rendőrség több mint hatezer olyan aktát talált, amelyen hamisított illetékbélyeg szerepelt. Abban az ügyben az elkövetők összesen mintegy negyvenmillió forintnyi kárt okoztak. Arról, hogy az elmúlt években összesen mekkora kiesést jelentettek az államkasszának a hamisított illetékbélyegek, a Pénzügyminisztériumban még becsült adatot sem tudtak mondani.

A szaktárca ugyanakkor részben a hamisítások miatt, részben az ügyfelek kényelme érdekében tervet készített arra, hogy jövő januártól megszűnjön az illetékbélyeg, és az eljárási díjakat csekken, bankkártyával vagy átutalással lehessen fizetni. Ezt idén februárban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is javasolta a kormányzatnak. Erről azonban egyelőre nem született döntés, és az új illetékbélyeg-sorozat bevezetése azt valószínűsíti, hogy 2005-től még biztosan nem szűnik meg az illetékfizetésnek ez a módja.

Az eljárási illeték megfizetéséhez kell a bélyeg

Az illetékekről és az illetékfizetésről szóló törvény szerint az illetékeknek két nagy csoportja van: léteznek az úgynevezett vagyonszerzési és az úgynevezett eljárási illetékek, ezeket kell illetékbélyegben megfizetni. Ilyen illetékfizetési kötelezettség merül fel államigazgatási ügy kezdeményezése valamint egyesbírósági ügyek indítása esetén. Az államigazgatási eljárások illetékét általában tételesen határozzák meg - egyes eljárási illetékek mértéke ez év elején emelkedett -, míg a bírósági eljárások esetén egyaránt vannak tételesen meghatározott, valamint perértékhez kötött illetéktételek.

Fellebbezés esetén akár 400 000 forint is lehet az illeték

Első fokú államigazgatási eljárás esetén általában 2 000 forintnyi illetéket kell fizetni, fellebbezés esetén 3 500 forinttól akár 400 000 forintig is terjedhet az eljárási illeték összege. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás tételes illetéke ugyanakkor csak 1 500 forint, az útlevél kiállításáé viszont - az érvényesség idejétől függően - 4-6 ezer forint.

Az államigazgatási eljárások általános illetékének részletes ismertetése itt található. Léteznek olyan eljárások, amelyekre külön illetékszabályok vonatkoznak, ezeket itt találja.

Vannak olyan államigazgatási és bírósági eljárások is, amelyek illetékmentesek. Ilyen a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, a tartással és gondozással, valamint a halálesettel kapcsolatos eljárások többsége. Ugyancsak illetékmentesek az adó- és vámhatóság elsőfokú eljárásai, kivéve a fizetési könnyítésre irányuló és a méltányossági eljárást.

Évente több mint tízmillió illetékbélyeg készül

Az államnak évente több mint harmincmilliárd forintnyi eljárási illetéket fizetünk be, vagyis ilyen értékben vásárolunk illetékbélyeget (ebben az összegben tehát nincs benne a vagyonszerzéssel, például lakásvásárlással, ajándékozással vagy örökléssel összefüggésben befizetett illetékek összege). Ez az úgynevezett bélyegilleték-bevétel tavaly 37,3 milliárd forint volt, igaz, a múlt évben útlevél-kiadási csúcs volt - emlékeztet a Pénzügyminisztérium.

Az idei költségvetési törvényben 35 milliárd forintos bevételi előirányzat szerepel bélyegilletékből, és 84 milliárd forint a tervezett összes illetékbevétel. Ebből július végéig 53,5 milliárd forint, tehát az éves előirányzatnak csaknem kétharmada teljesült. Az 1999 és 2002 közötti időszakban évente 29 milliárd forintnyi költségvetési bevétel származott illetékbélyegekből.

Évente annyi illetékbélyeg készül, amennyi minden címletből elegendő a biztonságos ellátáshoz, vagyis ahhoz, hogy a postákon, postahelyeken és okmányirodában is rendelkezésre álljon a kellő mennyiség. Tavaly mintegy 19 millió darab különféle címletű illetékbélyeget gyártatott a Pénzügyminisztérium. Ez azt jelenti, hogy egy illetékbélyeg átlagosan mintegy kétezer forintnyi bevételt jelentett az államnak.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Megszűnhet az illetékbélyeg