Megszűnt szovjet-amerikai ABM-szerződés

Washington egyoldalú kilépése következtében hatályát vesztette, a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozó szovjet-amerikai ABM-szerződés
_{2002.06.13 12:53}

Igor Ivanov orosz külügyminiszter ezt sajnálattal vette tudomásul; a szerződést 1972-ben kötöttek meg.

Az Egyesült Államok január 13-án jelentette be kilépési szándékát nemzeti rakétavédelmi tervei hivatkozva, ami a szerződés értelmében 6 hónap elteltével életbe is lépett. A jelenleg Kanadában, a G-8 - a legfejlettebb ipari államok és Oroszország - külügyminiszteri értekezletén tartózkodó Ivanov úgy nyilatkozott csütörtökön az orosz Interfax hírügynökségnek, hogy Moszkva az ABM-szerződés megszűnése negatív hatásainak a minimalizálását tekinti a legfontosabb feladatnak. Az orosz diplomácia vezetője Moszkva erőfeszítéseinek tudta be, hogy a két atomhatalom között fennmaradt a párbeszéd stratégiai kérdésekről, így a rakétavédelemről is. Ivanov beszámolt arról, szerdai megbeszélésükön egyetértés volt közte és amerikai Colin Powell között abban, hogy a május végi orosz-amerikai csúcson Moszkvában aláírt megállapodások gyakorlati végrehajtásának kell a legnagyobb figyelmet szentelni. George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának legfontosabb eredménye a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentéséről aláírt szerződés volt.

Szergej Markov, a moszkvai politikai kutatások intézetének igazgatója csütörtökön úgy nyilatkozott ugyancsak az Interfax-nak, hogy az ABM-szerződés megszűnése növeli a nukleáris konfliktus veszélyét a világban, és valóságos "nukleáris dominót" indíthat el Ázsiában. Meglátása szerint ugyanis az amerikai rakétavédelmi program elsősorban a nemzetközi világrendről alkotott amerikai elképzelésekkel szemben alternatívát jelentő és erősödő Kína ellen irányul, ami fokozott nukleáris fegyverkezést válthat ki a távol-keleti atomhatalom, majd annak régi ellenfele, India részéről is. Az indiai fegyverkezés hasonló lépéseket váltana ki az iszlám Pakisztánnál is, ami Izraelt és ezzel összefüggésben Iránt is ebbe az irányba ösztönözné. A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy az amerikai rakétavédelmi program képes lesz arra, hogy megvédje az Egyesült Államokat a terroristák nukleáris fenyegetésétől.

Washington még a tavaly szeptember 11-i terrortámadások előtt jelezte, hogy kihátrál az ABM-szerződésből. Ez a bejelentés akkor éles visszhangot váltott ki Moszkvában, de a szeptember 11. után megindult közeledés hatására az orosz vezetés végül csendes belenyugvással fogadta a döntést. Moszkva kísérletet tett egy alternatív szerződés kidolgozására, ezt azonban Washington elutasította, hidegháborús maradványnak nevezve az ABM-et. A megállapodás felmondása után a Bush-adminisztráció beleegyezett viszont abba, hogy szerződésben rögzítsék a hadászati támadó fegyverek csökkentését, amit korábban ugyancsak feleslegesnek tartott. Mindazonáltal orosz megfigyelők úgy látják: Moszkva nemzetközi súlya csökkent az ABM megszűnésével.

Egy neves orosz biztonságpolitikai szakértő szerint az amerikai lépés "nukleáris dominót" indíthat el az ázsiai kontinens forró pontjain.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!