Kifejlesztés előtt a mini atombomba

Az Egyesült Államok szenátusa után a képviselőház is hajlik arra, hogy egy tízéves tilalmat feloldva az amerikaiak pénzt költsenek a taktikai "mini atombombák" kutatására és fejlesztésére.
_{2003.05.16 08:09}

A terv tulajdonképpen a 2004-re szóló négyszázmilliárd dolláros katonai költségvetésben van elrejtve. Az összeget a szenátus katonai bizottsága már megszavazta, s a BBC tegnap jelentette, hogy a képviselőház is jóváhagyja majd. Ha ez megtörténik, akkor a költségvetést - benne a "mini atombombák" tervével - a teljes szenátusnak és a képviselőháznak is el kell fogadnia.

A demokrata ellenzék szerint veszélyes nyitásról van szó: több mint ötven éve az emberiség azon fáradozik, hogy efféle fegyverek használata egyszerűen elképzelhetetlen legyen, s most a törvényhozás szinte felhatalmazást adna az atombomba harctéri bevetésére.
Jellemző módon az amerikai politika jelentős módosítására a szeptember 11-ei terrortámadások utáni légkörben került sor.

A Pentagon tavaly nyár óta dédelgeti a megelőző csapás doktrínájának felújítását, Donald Rumsfeld védelmi miniszter pedig szinte megszállottan törekszik az amerikai fegyveres erők teljes korszerűsítésére, a XXI. századi csúcstechnológiát képviselő eszközök átfogó katonai alkalmazására.

Miután az Egyesült Államok megnyerte a hidegháborút, dicsősége teljében egyedül áll szuperhatalomként a globális katonai hierarchia csúcsán - a nyakán maradt rengeteg elavult, "használhatatlan" és drága atomfegyverrel együtt.

Zöld atomtámadás

A Pentagon szerint szeptember 11-e legfőbb tanulsága az, hogy az Egyesült Államok katonai biztonsága ugyan teljes, de kiszolgáltatott a terrorakcióknak, a vegyi és biológiai fegyverekkel mért csapásoknak.

A taktikai mini atombomba azonban számos problémára jelent megoldást: kombinálva a precíziós bombákkal, megelőző csapásra kiválóan alkalmas. A pontosan lokalizált, korlátozott erejű atomrobbanás okozta hő különösebb gond nélkül semmisíti meg a vegyi és biológiai fegyvereket. Ha pedig a minibombát a nagy átütőerejű "bunkergyilkos" bombákra szerelik, akkor nagyon alkalmas a föld mélyébe rejtett, betonnal megerősített bunkerek, harcálláspontok megsemmisítésére.

A célzott atomcsapás - főképpen ha a robbanás a föld felszíne alatt következik be - alig szennyezi a környezetet, állítja a Pentagon.

A mini atombomba hatóereje öt kilotonna - harmada a Hirosimára ledobott bombáénak. Repülőgépről távolról, kis és nagy magasságból egyaránt indítható. A rakétára szerelt robbanótöltet orra különleges ötvözet: képes 3-6 méter vastag szikla, vasbeton "hagyományos" átfúrására. Az atomtöltet robbanását késleltetik, csak a behatolás után lép működésbe. Az amerikai stratégiai tervezők szerint ez a fegyver, amely lényegében a még létező egyetlen amerikai taktikai atomfegyvernek, a B61-nek a módosított változata - elengedhetetlen eszköz a terrorizmus elleni harcban.

A Bush-kormányzat idején az Egyesült Államok felmondta a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló (ABM) szerződést, mert a hidegháború őskövületének tartotta. A szenátus még tavaly ratifikálta az Oroszország által éppen tegnap jóváhagyott úgynevezett START-3 szerződést, amely kétharmaddal csökkenti tíz év alatt a két ország stratégiai atomtölteteinek számát. Mindez azonban nem érdekli már Washingtont - Bush maga jelentette ki, hogy kész akár egyoldalúan is megszabadulni a "nagy" atomfegyvereitől, de az atomtöltetek egy részét tartalékolja.

Ledőlhet egy lélektani fal

Katonai elemzők szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok nukleáris arzenálja átszervezésre szorul. Daryl Kimball, a Fegyverzet-ellenőrzési Szövetség igazgatója azonban úgy véli, hogy a Bush-kormányzat e tekintetben vegyes üzeneteket küldözget: egyfelől kijelenti, hogy csökkenteni szükséges a stratégiai atomfegyverzetet, másfelől egyre gyakrabban hangoztatja, hogy a kis hatóerejű atomfegyverek "új osztályát" kell kialakítani.

A stratégák azt hangsúlyozzák, hogy ebben az évszázadban aligha lesz olyan alkalom - ez derült ki az afganisztáni és az iraki háborúban is -, amikor amerikai elnök bármilyen atomfegyverhez kényszerülne nyúlni.

James O. Ellis Jr. tengernagy, az amerikai Stratégiai Parancsnokság vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy nagy pontosságú hagyományos fegyverzettel ki lehet váltani az atomfegyvereket. A Pentagon azonban kitart amellett, hogy az "okos bomba" és az atomtöltet keresztezése a legjobb megoldás. A pontosság, a korlátozott hatóerő, a feltételezett csekély radioaktív szennyezés nagy csábítás a mini atombombák bevetésére.

Ha ez megtörténik, nemcsak egy lélektani fal omlik le az atomfegyverek bevetése előtt, de a politikai kockázatok is kiszámíthatatlanok. Edward Kennedy szenátor úgy véli, becstelenség bármilyen atomfegyvert bevetni egy nem neukleáris ország ellen. Carl M. Levin michigani demokrata szenátor szerint Amerika gúnyt űzne elsősorban magából, de Indiából, Pakisztánból, Iránból, Észak-Koreából is, amelyeknek az atomfegyverek tilalmáról, elterjedésének megakadályozásáról papol.

Már a kutatás is biztosíték

John W. Warner, a szenátus katonai bizottságának republikánus elnöke viszont kimondta a végső érvet: nem kötelezzük el magunkat a mini atombombák rendszerbe állítása mellett - de a rájuk vonatkozó kutatás és fejlesztés óvatos biztosíték az esetleges fenyegetésekkel, ellenségekkel szemben.

Az Egyesült Államok tehát minden bizonnyal hozzálát a taktikai minibombák kutatásához és fejlesztéséhez. Ehhez a 2004-es katonai költségvetésben megvan a pénz: a négyszázmilliárd dollár 4,7 százalékkal magasabb az ideinél - és nincs benne ebben az összegben az iraki háborúra eddig jóváhagyott nyolcvanmilliárd dollár.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!