Háborús eltűntek

A Német Vöröskereszt müncheni kereső szolgálatához ma is évente 4000 ember fordul, hogy találják meg második világháborúban eltűnt rokonait, barátait.
_{2002.04.26 13:50}

A kutatás számos esetben sikerrel is jár, s közel 60 évvel a háború után évente mintegy 600-800 esetben találkozhatnak újra az elveszettnek hittek - írta pénteken a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap.

Az írás rámutat, hogy máig mintegy 1,4 millió német számít a háborúban eltűntnek, ám közvetlenül a háború után csak német hadifoglyokból és internáltakból 80 ország 12.000 táborában 11 millióan voltak, és Kelet-Európából 12-14 millió ember menekült, vagy űzetett el.

Klaus Mittermayer, a kereső szolgálat vezetője szerint Németországban jelenleg a lakosság egy tizede él úgy, hogy semmit nem tud a háborúban elveszett valamely közeli hozzátartozójáról. A máig nyomtalanul eltűntnek számító 1,4 millió ember közül azonban igen óvatos becslés szerint a keresettek 1 százaléka élhet még.

Ma is évi több tízezer megkeresést kap a szolgálat, s bár sok közöttük az örökösödési ügyek rendezésével összefüggő ügy, de főleg a háború rémségét megért idősebb generáció körében nagyon sokan lelki békéjüket keresik. Mittermayer elmondta: akadnak anyák, akik máig negyedévente tudakolják, hová lett fiuk.

Sokan vannak, akik már többször fordultak a szolgálathoz, de évente mintegy 4000 új megkeresés is érkezik. Ezt Mittermayer azzal magyarázza, hogy az egykori NDK állampolgárai, valamint a volt Szovjetunióból kivándoroltak a két állam megszűntéig nem is tudtak a szolgálathoz fordulni, de nem is igen akarták megtalálni az SS-nél szolgált, vagy szovjet büntetőtáborokban eltűnt rokont.

A szolgálat ügyfelei között külön csoportot alkotnak azok, akik csak most tudják meg, hogy nevelőszülőknél nőttek fel: a 33 ezer háborús talált gyerek közül 400 máig nem tudja, honnan jött.

További csoportot alkotnak a nyugati megszálló katonák utódai, szám szerint mintegy hetvenezren, akik ma amerikai, brit, vagy francia apjukat keresik. (Az orosz katonák német nőkhöz fűződő kapcsolatairól nem sokat tudni, de Mittermayer megemlítette egy 1946-ban született férfi történetét, aki a szolgálat segítsége nyomán tavaly találkozhatott orosz apjával egy szibériai faluban.)

A szolgálat csak 2000-ben mintegy 20 ezer keresettet talált
meg. Többnyire csak a halálhírt tudja közölni: ezzel régi
sebeket tépett fel, de egyben megváltja az embereket a
kínzó kétségektől.

Az Adenauer-kormány bízott a bonyolult kérdés megoldásában
és sok pénzt fordított rá. Az évek múltával csökkent a
szolgálat forgalma, de a vasfüggöny leomlása után újra
felszökött a sikeres keresések száma. Az orosz féllel már a
hidegháború idején is jó volt az együttműködés, s az orosz
fél által átadott adatok alapján csak az elmúlt tíz évben
tízezer eltűntet tudtak azonosítani.

Miközben a német rádióadók műsorából csak négy éve tűntek
el az addig mindennap hallható kereső hirdetések, s
Mittermayer úgy véli, hogy a következő tíz évben a még
nyitott ügyek negyedét meg tudják oldani, hozzáteszi:
legalább 15-20 évnek kell eltelni, amíg a kereső szolgálat
lezárhatja munkáját - írta a svájci lap.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!