Meghalt Borisz Jelcin, az Oroszországban lezajlott nagy változások történelmi alakja - képek

"Hétfőn Moszkvában váratlanul elhunyt Oroszország első elnöke, Borisz Nyikolajevics Jelcin" - fogalmaz a sajtóosztály közleménye, amely szerint a halál oka szív- és keringési elégtelenség. Borisz Jelcin február 1-jén töltötte be 76. életévét.
_{2007.04.23 18:49, Forrás: MTI}

Borisz Jelcin élete és munkássága képekben

Jelcin nevéhez fűződik a Szovjetunió felbomlása, valamint a demokráciába és a piacgazdaságba való átmenet, sokan mégis úgy emlékeznek rá, mint akinek az elnöksége alatt az ország meredeken hanyatlott.

Ellenmondásos személyiség volt, a kommunista időkben tett szert népszerűségre a korrupció elleni harcra vonatkozó ígéreteivel, de nem volt képes, vagy nem akarta megakadályozni az állami vállalatok magánkézbe adása közben elkövetett fosztogatást. Rendületlenül védelmezte a sajtószabadságot, de a média manipulálásának nagymestere volt. Hivatalában minden hatalmat felhalmozott, amit csak tudott, majd 1999. december 31-i drámai hangú újévi beszédében mindenről lemondott.

Jelcin legnagyobb pillanatai a kitörések volt. Az 1991 augusztusi államcsínykísérlet idején egy harckocsin állt, és ő irányította ugyanazon év december 25-én a Szovjetunió békés felbomlását. Szabadpiaci reformokat vezetett be, létrehozta a magánszektort, lehetővé tette a külföldi beruházásokat. Külpolitikájában biztosította az egykori szovjet tömb államainak a függetlenséget, ellenőrizte a haderő- és fegyverzetcsökkentést és meleg kapcsolatokat ápolt a nyugati vezetőkkel.

Habozva lépett fel ugyanakkor a bűnözés és a korrupció ellen, beértve saját elnöki hivatalát. Kormányának gazdasági reformjai következtében több millió orosz szegényedett el. Elnökségének végére az egy főre jutó jövedelem mintegy 75 százalékkal esett vissza, Oroszország népessége pedig 2 millió fővel csökkent. 1993 októberében harckocsikat küldött a parlamentet megszálló keményvonalasok ellen, akik előzőleg utcai harcokat robbantottak ki Moszkva utcáin. 1994 december végén Jelcin háborút indított a csecsen szakadárok ellen. Több tízezren haltak meg a csecsenföldi konfliktus idején, amely 1996-ban megalázó vereséggel és az orosz csapatok kivonásával ért végét.

Hitelének lejáratását az 1988 nyarán bekövetkezett pénzügyi válság tetőzte be 1999 decemberi meglepetésszerű lemondása előtt. Önként távozott a hatalomból, és bocsánatot kért honfitársaitól az elkövetett hibákért.

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök nyomban részvétét fejezte ki Jelcin özvegyének, ugyanakkor elismerte a köztük fennállt nagy nézeteltéréseket, amelyeket a peresztrojka ellenfelei kihasználtak és amelyek az 1991-es kommunista puccs megkísérlőinek kezére játszottak. A puccs ideje azonban Jelcin nagy pillanata volt, amikor bátran védelmezte a demokratikus változásokat - mutatott rá az Eho Moszkvi rádióban Gorbacsov, aki szerint Jelcint a hatalom iránti szenvedélye ezután saját stratégiájának keresztül vitelére indította: Jelcin úgy gondolta, hogy Oroszország könnyebben valósíthatja meg a reformokat, ha megszabadul a többi szovjet köztársaság terhétől - utalt Gorbacsov a Szovjetunió felbomlására.

"Történelmi alaknak" nevezte a 76 éves korában hétfőn elhunyt Borisz Jelcin volt orosz elnököt a washingtoni Fehér Ház, és részvétét fejezte ki az özvegynek és az orosz népnek. - "(Jelcin) az Oroszországban lezajlott nagy változások és kihívások korszakának történelmi alakja volt" - jelentette ki Gordon Johndroe, a Fehér Ház szóvivője.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke méltatta az egykori elnök munkásságát, és hangsúlyozta, hogy Jelcinnek hatalmas kihívásokkal és nehéz feladatokkal kellett szembenéznie. Barroso kiemelte Jelcin személyes bátorságát, amellyel megvédte a szabadságot és megakadályozta, hogy egy újabb diktatórikus rezsim jöjjön létre Oroszországban.

Jaap De Hoop Scheffer NATO-főtitkár a néhai államfő egyik fő érdemének azt tartotta, hogy új kapcsolatot épített az észak-atlanti szövetséggel. De Hoop Scheffer szerint Jelcin a hidegháború örökségének túlhaladásában élharcos volt. Történelmi erőfeszítései tükröződnek a NATO-orosz alapokmányban is, amelyen rajta áll a volt elnök aláírása is - tette hozzá a főtitkár.

Helmut Kohl volt német kancellár "nagy államférfiként" és "a németek hűséges barátjaként" méltatta a néhai Borisz Jelcint. "Az orosz-német kapcsolatok és a világbéke érdekében tett szolgálatait nem lehet elég nagyra értékelni" - tette hozzá.

A jelcini külpolitika legnagyobb érdeme, hogy a nyugati értékrendet felvállalta, lépéseivel a Nyugathoz való maximális igazodás látszatát keltette, a magyar-orosz viszonyt tekintve pedig Borisz Jelcin volt az az elnök, aki megkövette a magyarokat a Szovjetunió 1956-os beavatkozása miatt - összegezte a néhai orosz elnök munkásságát Sz. Bíró Zoltán történész, a magyar-orosz kapcsolatok szakértője hétfőn az MTI-nek.

Borisz Jelcin volt az az orosz elnök, aki nagyon határozottan megkövette a magyarokat a Szovjetunió 1956-os beavatkozása miatt - jelentette ki Sz. Bíró Zoltán. Mint mondta, az 1992. november 10-11-i hivatalos látogatása során "semmi kétséget nem hagyott a tekintetben, hogy politikai és morális felelősséget érez a beavatkozás miatt".

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Fehér Ház: Jelcin a kihívások korszakának történelmi alakja volt Jelcinnek jelentős külpolitikai érdemei voltak Képekben: Jelcin, Putyin és a Vörös hadsereg veteránjai Ifjabb Boris Jelcin a Midland F1-nél fog dolgozni Ötször volt szívrohama Borisz Jelcinnek hivatali ideje alatt Jelcin: "Én voltam a mieink kabalája"