A sofőr tehető felelőssé a tragédiáért - figyelmeztették a sofőrt, hogy fékezzen

A sofőr kétségbeesetten kiáltotta: "nem bírok, nem fog a fék, kapaszkodjatok, karambol lesz!" A sofőr feltehetően nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett.
_{2002.07.02 18:51, Forrás: MTI}

Este már a Gellért-hegyről csodálták a kivilágított Budapestet. Éjfél körül megálltak egy benzinkútnál egy McDonalds étterem mellett, aztán még egy Agipnál. A sofőrök akkor váltották egymást. Amikor közeledtek a kereszteződéshez, a váltótárs - legalábbis az egyik utas így emlékezik a lengyel sajtóban megjelent tudósítások szerint - odaszólt kollégájának: most jön a körforgalom, azután egyenesen tovább. Egy idő után figyelmeztette: fékezz! De a busz mintha mind sebesebben haladt volna, a sofőr pedig kétségbeesetten kiáltotta: nem bírok, nem fog a fék, kapaszkodjatok, karambol lesz! Azután a borzalom percei, órái.

- Ne kérdezzék, hogy miért. Miért történt egy ilyen tragédia éppen zarándokokkal, olyan emberekkel, akik imádkoztak útközben. Nincs rá válasz - mondta az egyik stoczeki ferences. - Ez a zarándoklat - vélte - mindenkit megváltoztat, aki részt vett benne. Néhányan talán elveszítik hitüket. Mások pedig, akik túlélték, esetleg éppen megerősödnek benne. Úgy érzik, hogy égi közbelépésnek köszönhetik életüket.

Magyarország egy időre - ez ritkán fordul elő - a lengyel lapok címoldalára, a rádiós, televíziós hírműsorok élére került. És a helyszíni tudósítások szerint jól vizsgázott: segítőkészségből, emberségből, figyelemből.
Úgy látszik, ha baj van, újjáéled az elmúlt két évtizedben sajnálatos módon leszálló ágba jutott hagyományos szimpátia.

A bosznia-hercegovinai Medjugorjét a legnépszerűbb zarándokutak sorrendjében csak Róma, az örök város előzi meg Lengyelországban: a Mostar környéki kis búcsújáróhelyre évente több tízezer lengyel látogat el.

A horvátul Gospának nevezett medjugorjei Szűz kegyhelyét az 1981. június 24-i első Mária-jelenés óta a világ minden részéből 20 millióan keresték fel, és a zarándokok áradata nem lankad, annak ellenére sem, hogy a katolikus egyház a jelenéseket a mai napig hivatalosan nem ismerte el.
A lublini vajdaságbeli Stoczek környékén, ahol a zarándoklatokat szervező ferences kolostor áll, szegény földművesek élnek, a gyenge minőségű termőföld éppen hogy csak eltartja őket. A zarándoklat kinálja számukra az egyetlen esélyt, hogy világot lássanak. Egy csoportos turistaút elérhetetlen álom nekik, viszont az egyházközségi zarándoklat mérsékelt árait még meg tudják fizetni.

A Balaton mellett szerencsétlenül járt busz utasai 380 zlotyt és 60 eurót fizettek a több mint egyhetes útért, és ezért az igazán szerénynek mondható összegért láthatták (volna) Magyarországot, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát. Voltak, akiknek még erre is kölcsön kellett kérniük, vagy az útiköltség fejében munkát vállaltak a kolostor javára.

Ezek az olcsó, bár spártai feltételekhez kötött zarándoklatok (alvás a buszban, saját, hozott élelem) egész Kelet-Lengyelországban népszerűek, nem véletlen, hogy a ferencesek három év alatt már kilenc ilyen utat szerveztek.

A tragédiával végződött zarándoklat résztvevői vasárnap reggel indultak a végzetes útra, a 6 órás szentmise után.

Az első részvizsgálatok nem mutatták ki és nem is utaltak a fékrendszer vagy a kormányszerkezet hibájára - mondta kedden Kis-Bagoly Sándor igazságügyi műszaki szakértő, aki a hétfő hajnali, 19 halálos áldozatot követelő baleset lengyel utasait szállító autóbuszt vizsgálja Siófokon.
Hozzátette: szerencsés esetben egy hét alatt végeznek a vizsgálatokkal, ugyanis bár a jármű felépítménye nagyon összeroncsolódott, a biztonsági berendezések épek maradtak, s ez megkönnyíti majd a munkájukat.

Közölte: az első nap elsődlegesen a fékrendszert és a kormányszerkezetet, valamint a futóművet vizsgálták meg.

Ennek során megállapították, hogy a féket működtető levegőrendszer teljes ép volt a balesetkor, s még a busz siófoki telepre történt beszállítása után is zárt, működőképes volt, továbbá nem sérültek a kerekek fékszerkezetei sem, a levegőhálózat s a vezérlőegységek nem rongálódtak meg.

A tachográfot a szakértő tájékoztatása szerint még nem tanulmányozták át, de az eddigi adatok alapján a busz valószínűsíthetően 75-80 kilométer közötti sebességgel haladt a balesetet megelőzően.

Kis-Bagoly Sándor elmondta továbbá, hogy a hatéves, valamivel több mint 400 ezer kilométert megtett jármű aránylag jó műszaki állapotban volt. Ezzel a futásteljesítménnyel arányos elhasználódást állapítottak meg.

	[1/6]
1. oldal 2. oldal 3. oldal 4. oldal Az áldozatok azonosítása 6. oldal

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!