Mennyit ér a diploma? - ELTE, Pécs, Szeged és a többiek

A tanulmány készítésekor a magyarországi egyetemeken mintegy ötezer diákot kérdeztek meg.
_{2004.02.26 07:20, Forrás: MTI}

A hazai bölcsészkarok közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói gondolják a leginkább úgy, hogy intézményükbe nehezebb vagy sokkal nehezebb bekerülni, mint a hasonló képzést nyújtó többi egyetemre, ugyanakkor a diplomájuk hazai és külföldi elismertségéről is itt vélekedtek a legpozitívabban a diákok - tartalmazza az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda felmérése. A tanulmány készítésekor a magyarországi egyetemeken mintegy ötezer diákot kérdeztek meg.

A felmérés során a hallgatók 1-től 5-ig értékelhették az adott szakterületet a kibocsátott diploma hazai és külföldi piacképessége, a bekerülés és a képzés elvégzésének nehézsége alapján.

A bölcsészkarok közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjai ítélték a legnehezebbnek a tanulmányok nehézségi fokát.

Az intézményben az ELTE bölcsészkarához képest éppen fordított a kép a "bejutni és elvégezni" kérdésében: a hallgatók szerint az intézménybe bejutni lényegesen könnyebb (2,85), mint azt elvégezni.

Ezenkívül az összesített listán a második helyen végző intézmény hazai és külföldi elismertségét is - a szakterület többi karához képest - igen pozitívnak tartották a válaszadók. A listán harmadik helyre a Debreceni Egyetem bölcsészkara került. Az intézmény hallgatói minden jellemző tekintetében egyértelműen az átlag fölé helyezték a kart, de egyik esetben sem volt kiemelkedően magas a kapott átlagérték.

A középmezőnybe került két patinás vidéki intézmény, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara. Esetükben a hallgatók a szakterületek átlagos nehézségű és elismertségű intézményei közé sorolták a két kart minden vizsgált jellemző mentén.

A természettudományi karok közül nem csak az összesített listán, de az egyes intézményi jellemzők esetében is a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE Természettudományi Kara kapta a legjobb értékelést saját hallgatóitól. A Szegedi Tudományegyetemen mindössze a tanulmányi követelmények teljesítését nem tartották kiemelkedően nehéznek (3,67), ám a hallgatók többsége még ebben a tekintetben is egyértelműen az átlag fölé helyezte intézményét.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára az ott tanulók szerint nem volt nehezebb bejutni az átlagosnál (2,99), viszont a képzés során komoly követelményeket kell teljesíteniük az ott tanulóknak (3,68).

A Debreceni Egyetem TTK-t két szempontból (tanulmányaik nehézsége - 3,52, diploma hazai elismertsége - 3,51) egyértelműen az átlaghoz képest jobb karnak ítélik az ott tanuló hallgatók.

Az általános orvostudományi karok hallgatói az átlagosnál nehezebbnek ítélték meg az intézménybe való bejutást, illetve az ott folyó képzést, továbbá az egyetem által kibocsátott diploma munkaerő-piaci értékét is nagyobbnak tartották a többi intézményénél.

Az eredmények tehát általában az orvosi egyetemek szinte egységesen kedvező megítélését, vagy ha úgy tetszik: az orvostanhallgatók nagyfokú önbecsülését, intézménnyel való azonosulását mutatják a vizsgált négy intézményben. A jogtudományi karok többsége két nagy csoportba sorolható.

Az első három intézmény megítélése messze a többi előtt jár, itt a megkérdezett diákok nagy többsége jóval az átlag fölé helyezte intézményét a felvételi vizsga és a tanulmányok nehézsége, illetve a diploma hazai és külföldi elismertsége tekintetében.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát saját hallgatóinak döntő többsége az átlagnál jobb vagy sokkal jobb intézménynek tartotta. Véleményük szerint egyértelműen ide a legnehezebb bekerülni (4,21) és az itt szerzett diplomát ismerik el leginkább Magyarországon, illetve külföldön (4,24, illetve 4,03).

A lista második helyére a Pécsi Tudományegyetem került, amelyet a Szegedi Tudományegyetem jogi kara követ.

Az összesítésben negyedik helyen szereplő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara esetében például feltűnő, hogy az egyetem bölcsészettudományi karához hasonlóan, az intézménybe való bejutást viszonylag könnyűnek ítélték a hallgatók (2,91), ám a tanulmányi követelményeket már lényegesen nehezebbnek (3,57).

A közgazdászképzés értékének, piacképességének megítélésében egy-egy intézményt igen egységesen ítéltek meg a hallgatóik.

Az összesítésben két fővárosi intézmény került az élre, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara.

A BKÁE hallgatói az intézménybe való bejutást tartották igen nagy arányban nehéznek (4,16), továbbá itt volt a legnagyobb azoknak az aránya is (4,28), akik leendő diplomájuk magyarországi piacképességét szintén jóval a többi intézmény elé helyezték. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán tanuló hallgatók a legnehezebben elvégezhető közgazdászképző helynek vélik (3,80) a szakot, és emellett a diploma külföldi versenyképességét is kiemelkedően jónak tartották a szakterület többi felsőoktatási intézményéhez képest (4,09).

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kara nagyjából hasonló, és viszonylag jó értékelést kapott hallgatóitól. A pécsiek különösen diplomájuk hazai elismertségét illetően voltak bizakodóak.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Kevés a magyar diplomás - uniós viszonylatban el vagyunk maradva Diploma állami pénzen