Két pilóta halálát okozta egy honvédségi kisrepülő lezuhanása - kizárt volt a katapultálás

Életét vesztette mindkét pilóta, amikor honvédségi gyakorlógépük lezuhant csütörtökönön. A JAK-52-es nagyon jól repülhető gép, amelyet elsősorban alapfokú kiképzésre és a műrepülés oktatására használ a légierő.
_{2003.11.13 16:59}

A JAK 52-es, amely most több darabba szétesve hever a földön ...

Karbantartó repülésre szállt fel a szolnoki katonai repülőtérről az a két pilóta, akik egy JAK 52-es típusú géppel zuhantak le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszagyenda határában, csütörtökön - tájékoztatott a helyszínen a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs igazgatóságának munkatársa.

"A két repülős tapasztalt szakember volt, megfelelő repülési óraszámmal rendelkeztek. Karbantartó repülést azok a pilóták végzik a készség fenntartására, akik nem repülős beosztásban szolgálnak" - mondta Szabó Zsolt őrnagy. Közölte: a lezuhant JAK 52-es a Magyar Honvédség Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezredének állományába tartozott. A helyszínen - a település melletti szántóföldön - továbbra is folytatják a szakértők a vizsgálatot a tragédia okának kiderítésére.

Két helyi lakos az MTI tudósítójának elmondta: a repülőgép miután elhagyta a falut, billegtette szárnyait, motorja furcsa hangot adott, majd eltűnt a látótérből és egy robbanás hallatszott. A gép 11 óra után zuhant le Tiszagyenda közelében. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgató-helyettese elmondta: a tragédia oka egyelőre ismeretlen, a vizsgálat megkezdődött. A pilóták nevét és rendfokozatát addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg a családot nem értesítik.

A JAK 52-es, amely most több darabba szétesve hever a földön, 1994-ben vásárolta a honvédség, elsősorban oktatórepülésre. A vizsgálat idejére a JAK 52-esek repülését leállították - közölte Bocskai István. Dobson Tibor, a katasztrófavédelem szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a helyszínre négy tűzoltóautót vezényeltek ki, a tüzet eloltották. "Lakott terület nem volt veszélyben" - tette hozzá.

Lehetetlen a JAK-52-es gépből katapultálni

Nem lehet katapultálni a JAK-52-es kiképző repülőgépből, hiszen ez egy egyszerű, légcsavaros kisrepülőgép - mondta el Kővári László repülési szakértő az MTI érdeklődésére csütörtökön.

Elmondta: az orosz eredetű, román gyártmányú JAK-52-es alsószárnyas repülőt egy 360 lóerős, 9 hengeres csillagmotor hajtja, amellyel óránként 200-300 kilométeres repülésre képes a gép.

Hozzátette: a Magyar Honvédség az 1990-es évek első felében rendszeresített 12 JAK-52-es repülőgépet pilótaképzési célokra, és azóta is erre használják azokat. Kővári László szerint ugyan régi fejlesztésű repülőgépről van szó, de a Magyar Honvédség által használtakat tudomása szerint újonnan vásárolták Romániától.

Elmondta: a JAK-52-es nagyon jól repülhető gép, amelyet elsősorban alapfokú kiképzésre és a műrepülés oktatására használ a légierő. Hozzátette, hogy a JAK-52-eseket több keleti ország használja pilótaképzésre, de annyira népszerű, hogy nyugaton sok magánszemély vásárol ilyen típusú repülőgépet.

Kővári László megemlítette, hogy Oroszország jelenleg éppen átalakítja és korszerűsíti JAK-52-es kiképző gépeit: a legkorszerűbbre cserélik a navigációs és kommunikációs berendezéseket, valamint katapultüléseket is beépítenek.

A tragikus baleset egy JAK 52-es kisrepülővel történt, mely két pilóta halálát okozta

A tiszagyendai tragikus légiszerencsétlenségben egy JAK 52-es egymotoros kisrepülőgép zuhant le, amelyet kiképzésre és gyakorló repülésre használtak a Szolnoki Vegyes Szállító Repülőezrednél. Két gyakorlott pilóta égett benn a roncsok között - tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökség.

Orsós Tamás repülési szakértő szerint az egy hajtóművel felszerelt légcsavaros, 2 személyes orosz gyártmányú, fém építésű JAK 52-es gép ritkán zuhan le, hazánkban ezzel a típussal még nem történt légibaleset. Úgy tudja, hogy akkor van esély a lezuhanására, ha a 9 hengeres motor egyik hengere netán megreped, vagy rossz minőségű üzemanyagot tankolnak bele, akkor leállhat a légcsavarja és motor nélkül nehezen lehet földre tenni.

Katapult ülés nincs benne, mentőernyővel tudnak a pilóták kiugrani, ha marad rá idejük. Bocskai István a HM kommunikációs főigazgató helyettese elmondta, hogy a HM a 90-es évek közepén vásárolt JAK 52-eket, amelyeket alapkiképzésre és gyakorló repülésekre használnak. A most lezuhant gépet két gyakorlott pilóta, egy ezredes és egy százados vezette. A baleset okát még szakértők vizsgálják.

A JAK-52-ek prototípusát 1974-ben gyártották. Kifejlesztése a volt Szovjetunióban történt, a sorozatgyártást azonban Romániában kezdték meg. Az elsõ darabok 1979-ben gördültek ki, azóta több mint félezer gép került a volt Varsói Szerzõdés tagállamaiba. Magyarországra tizenkét ilyen gépet szállítottak Romániából, a gépek 1994-ben érkeztek meg Szolnokra, szétszerelt állapotban. Összeszerelésük és a berepülés után kerültek használatba.

A gépeket az újraindított hazai repülõgépvezetõ-képzésben használták. A gépek felújítását 2000-ben idõszakos javítással a Dunai Repülõgépgyár kezdte meg, mostanáig három JAK 52-es repülõgépet újítottak fel. Ezt a három gépet használja a Szolnoki Repülõtiszti Fõiskola alapfokú kiképzõ repülõgépként. Közülük zuhant le az egyik csütörtökön Tiszagyenda és Tiszaroff között.

Mádl Ferenc táviratban fejezte ki részvétét

Mádl Ferenc köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét a csütörtökön repülőgép-balesetben elhunyt katonák családtagjainak - tudatta az államfő sajtóirodája az MTI-vel közleményben.

"Őszinte fájdalommal osztozom Önökkel a pótolhatatlan veszteség feletti gyászukban" - fogalmaz Mádl Ferenc az elhunytak családtagjainak írt táviratban. Mint írja, a haza méltányló tisztelettel emlékezik a szolgálata közben elhunyt katonatisztre, aki hivatásos katonaként munkájával a nemzetet, valamennyiünk biztonságát szolgálta.

"Kérem, fogadja a magam és családom, valamint a köztársaság elnökeként a nemzet valamennyi polgára nevében itt kifejezett részvétemet" - fogalmaz Mádl Ferenc. Két pilóta vesztette életét, amikor honvédségi repülőgépük lezuhant és felrobbant a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszagyenda közelében csütörtök délelőtt.

Kronológia a Magyarországon 1990 óta történt katonai légibalesetekről

1990. január 26. - Beled község közelében a Magyar Néphadsereg egy MIG-23 típusú kiképző-gyakorló repülőgépe kiképzési feladat végrehajtása során a levegőben felrobbant és lakott területen kívül lezuhant. A pilóták életüket vesztették.

1990. április 20. - Kiképzési feladat végrehajtása közben lezuhant a Magyar Honvédség pápai repülőalakulatának egyik MIG 23-as típusú repülőgépe. A pilóta rendellenességet észlelve a gépet lakott területről kivezette, majd Ajka körzetében katapultált és szerencsésen földet ért. A repülőgép a székpusztai halastó közelében becsapódott.

1990. szeptember 16. - A pápai repülőtéren tartott "Nyitott repülőtér" program egyik bemutató repülése közben egy MIG-23 típusú repülőgép a repülőtéren belül a földnek ütközött. A repülőgép kigyulladt és megsemmisült. A pilóta életét vesztette.

1991. szeptember 12. - A Magyar Honvédség kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Honi Vadászrepülő Osztályának egy MIG-21 típusú katonai repülőgépe kiképzési feladatának végrehajtása közben lakatlan területre zuhant. A repülőgép vezetője, Horváth Sándor őrnagy, első osztályú vadászpilóta a repülőkatasztrófa következtében életét vesztette.

1992. március 24. - A Szolnoki Katonai repülőtéren a honvédség MI-2-es típusú helikoptere - kiképzési feladat gyakorlása során - a földnek ütközött és megsemmisült. Személyi sérülés nem történt.

1994. június 1. - Úrkút közelében gyakorlórepülés közben lezuhant a Pápai Harci Repülőezred MIG 21 UM típusú repülőgépe. Az oktatópilótának sikerült katapultálnia, a másik pilóta a helyszínen életét vesztette.

1995. május 25. - A taszári repülőtéren üzemanyag szivárgás miatt kigyulladt egy SZU 22-es típusú vadászbombázónak a hajtóműve, amely röviddel azután, hogy felemelkedett a földről lezuhant. A pilóták időben katapultáltak, a vadászbombázó megsemmisült.

1995. szeptember 13. - A pápai repülőezred MIG-23 UTI típusú kiképzőgépe Pápától délre - a vizsgálat szerint emberi hiba következtében - összeütközött egy vele közös gyakorlatot végző SZU-22-es harci géppel. Mindkét repülő lezuhant, a MIG két pilótája szörnyethalt, míg a SZU típusú gép vezetője katapultált, de gerincsérülést szenvedett.

1998. július 4. - A szabadszállási városi nap alkalmából tartott bemutatón - manőverezés közben - lezuhant egy Zlin-142 típusú kétszemélyes oktatógép. A gépen tartózkodó két személy szörnyethalt. A gép a lakott területhez közel lángolva csapódott a földbe, de más sérülés nem történt.

1998. július 23. - Kecskeméten az augusztus 22-23-i nemzetközi repülőnap előkészületeiről tartott szakmai sajtóbemutatón lezuhant egy MiG 29-B típusú vadászrepülőgép. Rácz Zsolt alezredes, aranykoszorús első osztályú vadászpilóta életét vesztette. Ez volt az első az 1993-ban Magyarországra érkezett 28 darab MIG 29-es közül, amely lezuhant.

1999. június 3. - Kiskunhalas térségében műszaki meghibásodás miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania a Magyar Honvédség egyik Mi-24-es helikopterének. A kényszerleszállás közben senki sem sérült meg, és anyagi kár sem keletkezett.

2001. április 12. - Kiképzés közben összeütközött két MI-24 típusú katonai helikopter a Veszprém megyei Gyulafirátót térségében, a Magyar Honvédség központi gyakorlóterén. A gépek kényszerleszállást hajtottak végre, amely során az egyik helikopter kigyulladt. Két katona meghalt, ketten megsérültek.

2002. október 29. - Műszaki hiba miatt Kassa közelében lezuhant egy szlovák felségjelet viselő Albatros L-29 típusú gyakorló repülőgép, de a gép két magyar pilótája katapultált és szerencsésen, sérülés nélkül ért földet. A magyar pilóták a kassai Stefánik Repülőakadémián továbbképzésen vettek részt.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Képek a tiszagyendai kisrepülőgép-balesetről, melyben két pilóta vesztette életét