Bukás csak szülői engedéllyel - általános iskola első három osztályában

A kormány a közoktatási törvénytervezethez benyújtott több mint 500 módosító javaslat közül 91-et támogatott, ezek közül 27-et ellenzéki képviselő terjesztett elő.
_{2003.06.23 19:40, Forrás: MTI}

A közoktatási törvény hétfőn elfogadott módosításával az általános iskola első három évében buktatni csak a szülők beleegyezésével lehet majd, a középiskolák nulladik évfolyamán nyelvi előkészítő osztályok indulhatnak jövő szeptembertől, bevezetik a pedagógusok titoktartási kötelezettségét és lehetőség nyílik a szakiskolákban is érettségit adó tanulmányokra.

A készségek és képességek fejlesztése az alsó tagozat után az ötödik és a hatodik évfolyamon a mostaninál nagyobb hangsúllyal folytatódik azzal, hogy e két osztályban 2008-tól kezdve a tanulói heti kötelező óraszám 25-40 százalékában csak olyan pedagógus taníthat, aki rendelkezik tanítói végzettséggel; az első 3 évben ez az alsó határ 20 százalékra is levihető.

A törvény módosulása értelmében az általános iskola első-negyedik évfolyamán nem végezhetnek oktató és nevelő munkát tanárok, kivételt ez alól az emelt szintű tárgyak, az idegen nyelv, a művészetek, a testnevelés és a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom jelent.

A változás részeként 2004-től minden gimnáziumban és szakközépiskolában indulhat nyelvi előkészítő osztály nulladik évfolyamon, amelyben az ilyen képzési formát igénylő diákok az időkeret legalább 40 százalékában idegen nyelvet tanulnának. Később az intenzív nyelvtanulást lehetővé tevő évfolyam minden évben újabb osztállyal bővülne.

A törvény minden évfolyamon lehetővé teszi, hogy meghatározott körben, a helyi tanterv alapján, a tanuló évközi érdemjeggyel történő értékelésétől, illetve félévi, év végi osztályzattal való minősítésétől eltekintsen az iskola, vagy más értékelési módot alkalmazzon. Az első három évben félévkor és tanév végén, valamint negyedik félévkor a jogszabály kötelező szöveges értékelést ír elő. A törvény értelmében a házi feladatot az iskolák szabályozzák saját pedagógiai programjukban.

A módosítás megerősíti, hogy a Nemzeti alaptanterv tartalmazza azokat az ismereteket és követelményeket, amelyekre az iskolai nevelő és oktató munka épül. A jogszabály az iskolában történő nevelő-oktató folyamatot 12 éves egységként kezeli, melyből 8 év az alapfokú oktatás, azaz az általános iskola, és ehhez kapcsolódik 4 év középiskola, illetve 2 év szakiskola. A tanulói heti kötelező óraszámon belül az egyéni foglalkoztatás aránya 10-ről 12 százalékra nő.

Számos olyan kérdésben, amelyben idáig az iskola egyedül dönthetett, a jövőben ki kell kérnie az iskolaszék vagy a szülők közössége, illetve a diákönkormányzat véleményét. Az iskolák döntése elsősorban azokban a kérdésekben korlátozódik, amelyeknél a szülők számára pénzügyi kihatású rendelkezést kívánnak hozni. Ezek közé tartozik a tankönyvek kiválasztása, a különböző felszerelések megválasztása.

A jövőben az iskolának nagyobb figyelmet kell fordítania a családok anyagi helyzetére, és az iskola nem hozhat olyan döntést, amely figyelmen kívül hagyja az oda járó tanulók, illetve szüleik anyagi helyzetét. A módosítás értelmében az iskolákban pártok vagy politikai szervezetek nem működhetnek. A javaslat előírja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a közoktatásban.

A törvény értelmében semmissé lehet nyilvánítani minden olyan döntést, intézkedést, amely a gyermekek, tanulók csoportját, vagy akár egyetlen egy diákot neme, kora, származása, családi helyzete vagy bármely más oknál fogva hátrányosan megkülönböztet. A kormány szándéka szerint a diákok és pedagógusok közötti bizalmat állítja helyre a módosítás azon pontja, amely alapján a pedagógusoknak titoktartási kötelezettségük lesz a diákok személyes adatait illetően.

A törvény lehetővé teszi, hogy az intézményvezető és a pedagógus megállapodása alapján az előírt kötelező óraszámon felül több kötelező órát teljesítsen a pedagógus. Az így elvégzett munkáért külön díjazást kell megállapítani a munkaszerződésben, illetve a közalkalmazotti kinevezésnél. A díjazás megállapítása az úgynevezett teljesítményszorzó alkalmazásával történik.

A jogszabály rögzíti: 2005-től az egyetemi, főiskolai felvételi alapja a középiskolai kétszintű érettségi lesz, nem kell tehát a diákoknak egy tárgyból két vizsgát tenniük. Az egyetemek és főiskolák az érettségin elért eredmények alapján választják ki azt a jelentkezőt, aki felvételt nyerhet. Az idegen nyelvből tett emelt szintű vizsga - az eredménytől függően - egyben alap-, közép-, vagy speciális esetben felsőfokú nyelvvizsgát is jelent egyben. Aki informatikából jelesre érettségizik, egyúttal ECDL vizsgáról szóló tanúsítványt is kap.

A módosítás értelmében lehetőség nyílik majd a szakiskolában tanuló diákok számára is érettségi vizsga letételére. A szaktárca korábbi tájékoztatása szerint a szakiskolákból kikerülő fiatalok 33 százaléka a végzést követő tíz éven belül érettségit adó tanulmányokba kezd. Az oktatási tárca vezetője szerint a közoktatási törvény módosítására azért van szükség, hogy a gyerekek használható, korszerű tudást kapjanak.

A változtatás célja, hogy megszűnjön a tanulók sok esetben jelentkező felesleges túlterhelése, és növekedjen a társadalmi egyenlőség. A kormány a tervezethez benyújtott több mint 500 módosító javaslat közül 91-et támogatott, ezek közül 27-et ellenzéki képviselő terjesztett elő.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Bizonyítvány az oktatási tárcának Közeledő álláspontok a közoktatási törvény módosításánál? Bírósághoz is fordulhatnak a hallgatók - jogsérelmek a felsőoktatásban A Fidesz szerint elfogadhatatlan a közoktatási törvény módosítása