Kilakoltatás jogi csavarokkal tűzdelve

Augusztus 13-án a II. kerületi Önkormányzat kilakoltatott egy jogtalanul használt területről több tíz hajléktalant. Az Önkormányzat közleményben indokolta, mi hogyan történt és miért épp úgy.
_{2002.08.27 11:59}

A birtokbavételi eljárás jogi körülményei

A II. Kerületi Önkormányzat a tulajdonát képező külterületi mezőgazdasági földterületi ingatlanokra vonatkozóan határozott idejű haszonbérleti szerződést kötött. A jogviszony idejére a bérlők ideiglenes jelleggel engedélyt kaptak arra, hogy az ingatlanon ún. szerszámoskamrákat, tárolókat emeljenek, azzal a feltétellel, hogy azokat átvett eredeti állapotban adják át a tulajdonos Önkormányzatnak. A haszonbérleti szerződések 2000. decemberében lejártak, azonban a haszonbérlők az általuk emelt bódék használatával felhagytak, de azokat nem bontották el. Az Önkormányzat tekintettel a bontás költségeire szintén nem tisztította meg a területet az ideiglenes építményektől.

Időközben a területet és az azon lévő bontásra ítélt bódékat arra jogosulatlanul elfoglalta 30-50 állampolgár (számuk állandó jelleggel változott, így pontosan meg nem határozható), akik ott hosszabb tartózkodásra rendezkedtek be.

A tulajdonos Önkormányzat munkatársai 2002. július 11-én tartott helyszíni szemle során, majd legutolsó alkalommal 2002. augusztus 12-én a helyszínen szóban személyesen felszólították az ott tartózkodókat, hogy haladéktalanul hagyják el a területet, mert a következő napon, azaz 2002. augusztus 13-án a területen lévő ideiglenes jelleggel emelt építményeket lebontják. A felszólításoknak az ott tartózkodók nem tettek eleget. Az Önkormányzat munkatársai az előre közölt napon megismételték a felszólítást és egyúttal a következményekre való figyelmeztetést, ezt követően az ott tartózkodók önként elhagyták a területen lévő építményeket. Az Önkormányzat munkatársai a területen lévő ideiglenes jellegű szerszámosbódék bontását megkezdték.

Az eljárás jogi minősítése
Az Önkormányzat, mint tulajdonos a birtokbavételi eljárása során nem sértett sem mulasztással, sem tevőleges magatartással jogszabályt.
A szerszámoskamrákat jogosulatlanul - a magántulajdont sértő módon - elfoglaló és hosszabb távra berendezkedett állampolgárok nem tekinthetők önkényes lakásfoglalóknak, így az Önkormányzat eljárása nem meríti ki a kilakoltatás fogalmát.

Szükséges rögzíteni, hogy az ingatlant elfoglaló állampolgárok semmiféle jogviszonyban nem álltak sem a tulajdonos Önkormányzattal, sem a korábbi haszonbérlőkkel, azaz semmilyen megállapodás nem született az ingatlanok használatára vonatkozóan.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályairól szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) hatálya a lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. Azaz szabályait nem lehet alkalmazni - többek között - a beépítetlen lakótelekre, üdülőtelekre, mező- és erdőgazdasági földterületre vonatkozóan.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályairól szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) hatálya a lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. Azaz szabályait nem lehet alkalmazni - többek között - a beépítetlen lakótelekre, üdülőtelekre, mező- és erdőgazdasági földterületre vonatkozóan.

A hivatkozott jogszabály 2. számú melléklete határozza meg a lakás és a lakás helyiségei fogalmát, eszerint: "Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei; b) közművesítettsége; c) melegvíz-ellátása; és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható."

"A lakás helyiségei általában a) a lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);e) tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe)."
"Lakószoba az a helyiség, amelynek a) alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja; b) külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik; d) melegpadlója van; továbbá e) fűthető; végül f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik."

Az Lt. a hatálya alá tartozó esetekben rendelkezik a kiürítési eljárás elrendeléséről, amelyet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.) alapján végrehajtási eljárás keretében bírósági végrehajtó foganatosít (akár karhatalom segítségével).
A 91.§ szerint, amennyiben a bíróság kötelezi a bérlőt, illetve a jogcím nélküli használót a lakás illetve a helyiség kiürítésére, a bíróság által hozott jogerős határozat alapján bírósági végrehajtó végrehajtási eljárás keretében foganatosítja a kiürítést.

Az Lt. 90/A. bekezdése az önkényesen elfoglalt lakás közigazgatási eljárás keretében történő kiürítésének szabályait tartalmazza, amely szerint a tulajdonos az üres lakás önkényes elfoglalásától számított 60 napon belül a jegyzőtől is kérheti a lakás kiürítésének elrendelését, ha a lakás kiürítése iránti bírósági vagy végrehajtási eljárás még nincs folyamatban.

Az eljárással érintett ingatlan külterületi mezőgazdasági ingatlan, a rajta lévő szerszámos bódék lakhatás céljára egyáltalán nem alkalmas (nem közművesített, melegvíz-ellátottsága nem megoldott, nem fűthető, villanyárammal nem ellátott, alapterületük és belmagasságuk a kötelező legkisebb mértéket nem éri), nem ilyen rendeltetéssel, céllal és ideiglenes jelleggel emelt "építmények".
Tekintettel arra, hogy a bontással érintett szerszámos bódék nem minősülnek az Lt. és annak melléklete szerint lakásnak, sem nem lakás céljára szolgáló helyiségnek, így nem taroznak az Lt. hatálya alá, azaz nem alkalmazandók annak szabályai.
2. A jogszerűtlenül ott tartózkodók szociális védelmének és gyermekvédelmi ellátásának jogi körülményei

Az ügyben mindenek előtt azt kell egyértelműen megállapítani, hogy a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzatot ( továbbiakban : Önkormányzat ) a szükségesnek ítélt intézkedéssel egyidejűleg illetve azt követően milyen szociális vonatkozású ellátási kötelezettség terheli. A kérdés tisztázásához alapvetően két jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek ismerete szükséges, úgymint - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( továbbiakban : Szt.), valamint - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ( továbbiakban : Gyvt.). A szükséges intézkedéseket az Önkormányzat abban az esetben tudja megtenni, ha az Szt. valamint a Gyvt. az ehhez szükséges hatáskörrel felruházza és illetékes az eljárásban. Az Szt. 5. §-a alapján a szociális igazgatási ügyekben főszabályként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször módosított - 1957. évi IV. törvényt ( Áe. ) kell alkalmazni. Az Áe. az illetékesség megállapításával kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik: "6.§ (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásra illetékes a) az a közigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye ( székhelye, telephelye ) van, ..."
Az eljárás során megállapítást nyert, hogy Bp. II. kerületi lakóhelyet a 47 érintett személy közül egy sem tudott igazolni. Így tehát azon személyek esetében, ahol a lakóhely nem a Bp. II. kerületében van - az Szt. 7. §-ában foglaltakat nem figyelmen kívül hagyva - az Önkormányzat nem rendelkezik illetékességgel. A szükséges támogatás megállapítása illetve ellátás biztosítása az érintett lakóhelye szerinti önkormányzat kötelezettségi körébe tartozik.

Hajléktalan személyek ellátása tekintetében az illetékesség megállapítása érdekében az Szt. további iránymutatása szükséges.

A 6. § szerint "A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv az illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként megjelölte. A főváros esetében e rendelkezést a 45. § (4) bekezdése valamint a 88. § (2) bekezdése pontosítja. 45. § (4) bekezdés " A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata. 88. § (2) bekezdés "A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról.

A fentiekből kitűnik, hogy az ügyben - szociális igazgatási eljárási szempontból - az Önkormányzat nem rendelkezik a végleges és megnyugtató megoldáshoz szükséges jogszabályi felhatalmazással, mellyel csak - az ez idáig ellátási illetve megoldási szándékkal meg nem jelenő - lakóhely szerint illetékes önkormányzatok valamint a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az ügyfelek között jelentős számban gyermekek is vannak, a szükséges segítség megadásához a Gyvt. vonatkozó rendelkezései nyújtanak iránymutatást. Az eljáró közigazgatási szerv megjelölése érdekében a Gyvt. 94. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik : "(1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése."

A korábban ismertetett Szt. rendelkezéseivel azonos módon tehát a Gyvt. is azon önkormányzatok elsődleges ellátási kötelezettségévé teszi a gyermekek ellátását, melyeknek illetékességi területén a gyermek lakik. A 94. § (3) bekezdése e fenti rendelkezést az alábbiak szerint egészíti ki : " (3) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki..." Az Szt.-ben valamint a Gyvt.-ben foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátási kötelezettségek megvalósítása tekintetében az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy feladataik megvalósításkor mérlegeljék azt, hogy az önkormányzatuk területén milyen mértékű és jellegű ellátások iránt mutatkozik igény. Ennek ismeretében, a várható igények meghatározásával biztosítják a kötelező jellegű ellátási formákhoz történő hozzájutást.

A főváros II. kerületében ennek megfelelően 3 gyermek részére biztosítunk átmeneti gondozás keretében elhelyezési lehetőséget. Az elmúlt évek során a kerületben a gyermekek átmeneti gondozása iránti igényeket minden esetben ki tudtuk elégíteni. Mindezekből tényszerűen megállapítható, hogy az Önkormányzatot e rendkívüli ügy kapcsán a hatályos jogszabályi rendelkezésekből fakadó - krízis helyzetek megoldására irányuló - intézkedési kötelezettség terheli. Az Szt. 7. § (1) bekezdése szerint : "(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti." A Gyvt. az egyéb illetékesség fogalmát a 125. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg : "(1) Bármely települési önkormányzat képviselő-testülete az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné..." Belátva azt, hogy a fenti rendelkezések által meghatározottak betartásával az Önkormányzat ugyan eleget tesz törvényi kötelezettségének, azonban e minimális támogatások nem jelenthetnek tényleges segítséget e krízishelyzetben, az Önkormányzat személyenként 5 000 Ft átmeneti segélyt biztosított minden érintett számára (pl. egy 5 tagú család esetében ez 25 000 Ft-ot jelentett ).

A segély személyes felvételére a Polgármesteri Hivatalban még aznap sor került oly módon, hogy az ügyfeleket az Önkormányzat saját költségén, bérelt busszal szállította a támogatás felvételének helyszínére, ahol a hivatal apparátusa soron kívül intézkedett a segélyek megállapításáról és kiadásáról. Ezt követően az összes ügyfél számára kéthetes időtartamra lakhatási lehetőséget biztosított egy - a főváros területén lévő - hotelben. A szálláshely elfoglalásához a már említett bérelt busszal szállította az Önkormányzat az érintetteket. A fentieket összegezve megállapítható, hogy a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat az ügy során a szociális és gyermekvédelmi eljárási kötelezettségeinek eleget tett, a krízishelyzetet minden rendelkezésére álló eszközzel megoldotta, az ügyfelek élete, testi épsége egy pillanatra sem vált veszélyeztetetté. Az érintettek számára a szállásnyújtással kéthetes időtartamra lakhatást, a kifizetett támogatásokkal a szükséges élelmiszerek megvásárlását valamint a lakóhelyükre történő visszajutás lehetőségét biztosította, ahol a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a szükséges szociális és gyermekvédelmi ellátásokat számukra garantálni tudják.

A fenti két pontban részletezve kifejtettük álláspontunkat. Mindebből kiderül, hogy önkormányzatunk nemhogy nem tett eleget törvényben foglalt kötelezettségeinek, hanem annál többet vállalt, messzemenően tekintettel volt az ügyben érintettek helyzetére.
Nem várható el egyetlen önkormányzattól sem, hogy a törvényi kötelezettségeit jóval meghaladó erőfeszítéseket tegyen, hiszen a rendelkezésére álló, egyre szűkösebb források a törvényben előírt feladatok elvégzését is alig teszik lehetővé.

Az ügyet önkormányzatunk lezártnak tekinti, az esetleges jogi eljárások során a fenti álláspontot fogja képviselni.

2002. augusztus 27.
II. kerületi sajtóiroda

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!