Boros továbbra is cáfolja a dokumentumok valódiságát

<i>"Hamisítványok a Népszabadságban két alkalommal közzétett iratmásolatok, hogy 1989. március 1. és 1990. március 31. között titkosszolgálati tiszt lettem volna."
_{2002.08.21 21:12, Forrás: Népszava}

Az 1991. december 1-jén életbe lépett magyar pénzintézeti törvény előírásai miatt - miszerint hazai bankban 25 százaléknál nagyobb tulajdoni hányada csak pénzintézetnek lehet - a Generalinvest rákényszerült, hogy részben túladjon a Kultúrbankon. A bank a francia pénzintézetben, a Banque Indosuezben talált vevőre. Az Állami Bankfelügyelet (ÁBF) ugyan a kormány engedélyének a kiadása előtt mindenképpen szerette volna tudni, hogy kik állnak valójában a Generalinvest mögött, ám az engedélyt végül ennek tisztázása nélkül is kiadták. A HVG akkori információi szerint Boros és Töröcskei a svájci Portus AG-n vagy az osztrák Generalinvesten keresztül a Kultúrbanknak tulajdonosai voltak, a lap emiatt helyreigazításra is kényszerült.

Részlet Boros Imrének a Magyar Nemzet 1993. október 27-i számában közölt interjújában a Kultúrbank egykori tulajdonlására vonatkozó megállapításából: Mi a tulajdonossal úgy egyeztünk meg, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy a bank működőképes és profitábilis legyen, szolgálataink fejében pedig a menedzsment ne nagy fizetést, hanem 5 százaléknyi tulajdonrészt kapjon a bankban. A Bankfelügyelet tudtával a tényt be is jegyezték a részvényesi könyvbe. Mint jeleztük, magánszemély nem lehetett ebben az időben banktulajdonos.

Az ügy további fejleménye, hogy a Portus AG 100 millió korona névértékű Interbanka-részvényeit az MHB és annak kizárólagos tulajdonában lévő két társasága - az MHB Invest Befektető és Vagyonkezelő Rt., valamint a Talentum Értékpapír- és Befektetési Ügynökség Rt. - vette meg. Nem világos, miképpen lehetett részese az üzletnek az MHB, hiszen a hazai pénzintézeti kódex előírásai szerint egy bank befektetéseinek összege legfeljebb a bank saját vagyonának erejéig terjedhet. Az MHB-nak akkor egy fillér saját vagyona sem volt, mégis bevásárolt az Interbanka részvényeiből, sőt épp az Állami Bankfelügyelet elnöke adta ki az engedélyt - egyetértésben az MNB-vel - a vásárlásra. Az MHB vezetői ekkor már Töröcskei és Boros voltak.

Ugyancsak a HVG számolt be arról is, hogy éppen Boros Imre volt az ÁV Rt. bankügyekkel foglalkozó ügyvezető igazgatója, amikor az Inter-Európa Bank (IEB) tőzsdei bevezetésének előkészületei kavartak vihart. Az IEB-részvények ugyanis állami nyomásra igen olcsón kerültek az ÁV Rt.-hez, majd onnan a Komár Lajos egykori jegybanki elnökhelyettes által irányított CA Hungary Asset Management Co. Ltd. tulajdonába.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ÁV Rt. tevékenységéről folytatott vizsgálatának öszszegzésében külön fejezetet szentelt az IEB-eladás körülményeinek. Ebben az állt, hogy az ÁV Rt. és a CA alap között már 1994. február elsején született egy opciós megállapodás 437,6 millió forint névértékű részvény eladásáról, a névérték 116 százalékán. Mivel azonban az ÁV Rt. a szerződéskötés időpontjában csak 151 millió forint összegű IEB-részvénnyel rendelkezett, megbízott egy RTL Service nevű kft.-t, hogy saját nevében a hiányzó csomagot megvegye, kifejezetten a CA részére történő továbbértékesítés céljából.

Néhány héttel később létre is jött az üzlet. Először a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) adott el 101 millió forintnyi IEB-részvény vásárlására szóló opciós jogot a névérték 95 százalékán, majd a Mineralimpex Rt. cselekedett hasonlóan 158,5 milliós pakettjével, 97 százalékos későbbi árat kikötve.

Az ÁSZ azt kifogásolta, hogy miután az RTL Kft.-vel kötött opciós megállapodások az ÁV Rt. részéről bizományosi szerződéseknek minősülnek, a vagyonkezelőnek meg kellett volna kapnia az eladóktól az őt megillető 51 millió forint árfolyamnyereséget. A számvevők szerint a vizsgálat időpontjában nem állt rendelkezésre dokumentum annak tisztázására sem, hogy az ÁV Rt. az ügylet kapcsán honnan vásároltatott meg vevője részére 28 millió forint névértékű részvényt, s azt milyen áron vették.

Mint a vizsgálati jelentésben szerepel: Az RTL Kft. szerepe, közreműködőként való bevonásának szükségessége, motivációja az ÁV Rt. érintett alkalmazottainak nyilatkozata és a hiányos iratok alapján nem állapítható meg. Ezért ennek kiderítése túlmegy az ÁV Rt. felügyelőbizottságának jogszabályok behatárolta lehetőségein.

Egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D-8-as iratok

A III-as főcsoportfőnökség egykori magas beosztású tisztjei a Magyar Hírlapnak elmondták: az "Mksz" jelölés nem a munkakönyv, hanem a munkaköri szám rövidítése. A munkaköri szám a beosztáshoz kapcsolódott, ez jelezte a fizetési kategóriát is. A kinevezési parancsban szereplő "Mksz" azt jelentette, hogy Boros az MA-12 főoperatív tisztnek megfelelő besorolásba tartozott.

Megfigyelhető ugyanez Medgyessy Péter kinevezési parancsán is, ahol az "Mksz" K-13 található. Ez sem a munkakönyv számát jelenti, hiszen a Medgyessy-bizottság által nyilvánosságra hozott iratokban is szerepel, hogy a D-209-es számú kiemelt főoperatív tiszt munkakönyvének száma: G 90382. Az 1982. október 21-én kelt kinevezési javaslatban az olvasható: Medgyessy Péter "továbbra is aktív állambiztonsági tisztként teljesítsen szolgálatot alosztályvezetői (K-10) beosztásban, alezredesi rendfokozatban". A javasolt kinevezés után Medgyessy "Mksz", azaz a munkaköri szám alatti besorolása K-10-re módosult volna (a javaslatot a III-as főcsoportfőnökség irányítói elutasították, s Medgyessyt tartalékos állományba helyezték). Ebből is látható, minél magasabb beosztásba került valaki, annál alacsonyabb "Mksz" számot kapott.

Az állambiztonsági szervezet egykori irányítói szerint egyszerű magyarázata van annak is, miért eshetett Boros Imre munkaviszonyának kezdete a parancsban az érettségi évére. Ugyanis az egyetemi és főiskolai éveket akkor már beszámították a munkaviszonyba. A nyugállományba helyezési parancsot természetesen nem március 31-én, egy szombati napon írták alá, mert a dátum nem az aláírás időpontját jelöli, hanem a nyugállományba helyezés hatályát. A dokumentumban is ez áll: "nyugállományba helyezem (...) 1990. március 31-ei hatállyal."

Arra is van magyarázat, miért küldték Borost nyugdíjba egy év múlva. 1990 márciusában éppen megvolt a 25 éves munkaviszonya (1965. január 1-jétől kezdődően), a BM-nél pedig 25 év után nyugdíjazhatták a munkatársakat. Medgyessy Péternek 1961-től 1982-ig csak 21 éves munkaviszonya volt, ezért nem nyugdíjazták, hanem tartalékállományba helyezték.
A parancsban is látható, a nyugdíjazás Boros Imre "kérelmére" történt. 1990 januárjában ugyanis feloszlatták a III/III-as csoportfőnökséget, s a megmaradt III/II-es csoportfőnökségen is állomány-felülvizsgálatot tartottak, az új nemzetbiztonsági szolgálatok felállításakor megtisztították a hálózatot. Aki kérte, az is távozhatott a titkosszolgálattól.

Boros Imre édesanyjának nevét azért javították a nyugdíjazási parancson, mert akkor nem számítógéppel dolgoztak. Az elütést a villanyírógépen javítószalaggal módosították a titkárnők. A személyzeti anyagokra azért tüntették fel (fedőneve) mellett az szt tiszt nevét is, mert ha ezt nem teszik, sohasem tudták volna meg, kinek kell majd nyugdíjat fizetni. A munkaanyagai azonban fedettek maradtak a D-8-asnak is. Az egykori főnökök egyértelműen hitelesítették Földesi Jenő államtitkár és Harangozó Szilveszter ("Szilvi") miniszterhelyettes aláírását is: "Akik évtizedeken át naponta látták az aláírásokat, soha nem felejtik el azokat. Bennünket nem könnyű becsapni: mi az állambiztonságnál dolgoztunk."

A Népszabadság reagálása Boros nyilatkozatára

Boros Imre nyilatkozata egyetlen olyan új állítást sem tartalmaz, amely kétségbe vonná a lapunkban megjelent iratmásolatok valódiságát - áll abban a közleményben, melyet a Népszabadság című napilap szerkesztősége adott ki. A szerkesztőség - belügyi források tájékoztatása alapján - pontról pontra válaszol Boros Imre ellenvetéseire. - Miután az érintettnek talált politikusok esetében megszüntették a szigorúan titkos minősítést, nyilván hamarosan véglegesen lezárható lesz a "Boros-iratok" ügye - zárul a Népszabadság közleménye.

Balsai István a Boros-ügyről

Miután Boros Imre nem tagja az MDF-nek, ügyét nem tekintem a párt ügyének - nyilatkozta Balsai István. Az MDF frakcióvezetője közölte: a Boros Imre politikai tevékenységével összefüggő kérdések az MDF országgyűlési képviselőcsoportját érintik. Mint mondta, Boros Imre nyilván be fog számolni a frakciónak az őt érintő kérdésről. - A frakcióülés időpontja még messze van, de ez biztosan szóba kerül - mondta Balsai István.

Balsai István emlékeztetett: Boros Imre a Független Kisgazdapárt minisztere volt az Orbán Viktor vezette kormányban, majd ezt követően egy választási megállapodás kapcsán az MDF frakciójához került, mint az első fordulóban megválasztott képviselő.

	[2/2]
1. oldal 2. oldal

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Boros cáfol, de nem akar feljelentést tenni Dávid magyarázatot vár Borostól Boros Imre volt a D-8-as