Nyilvánosságra hozták a III/III-as állomány tisztjeinek listáját

A HVG közölte a BM III/III-as főcsoportfőnöksége 1989-es tiszti állományának névsorát és rangfokozatait. A nagy érdeklődésre való tekintettel lehetséges, hogy a listák csak nehezen nyithatóak meg. Cikkünkből a lista linkje közvetlenül elérhető.
_{2005.03.04 11:30, Forrás: MTI}

Ide kattintva megtekintheti az új listát

Ide kattintva megtekintheti a korábban nyilvánosságra hozott listát

A lista 206 tiszt nevét és rendfokozatát tartalmazza és a hvg.hu szerint a nevek több, nagy példányszámban megjelenő újságban, könyvben, sőt tankönyvben is megjelentek már, többek között Kiszely Gábor Állambiztonság (1956-1990) című, több kiadást megélt könyvében.

A közlő hivatkozik az adatvédelmi törvényre, amely szerint, ha az adatokat állami vagy szolgálati titokká nyilvánítják, nem szabad kiadni és publikálni őket. Csakhogy a Dunagate-botrány nyomán 15 éve, jogutód nélkül felszámolt III/III. iratai 1995 óta nem titkosak többé.

Emellett az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) határozata leszögezte, hogy a nemzetbiztonsági érdekre a III/III. Csoportfőnökséggel kapcsolatban nem lehet hivatkozni - olvasható a hvg.hu-n. A publikáló internetes lap szerint az általuk közölt központi állománylista valószínűleg 1989 második feléből származik.

A listából kiderül, hogy külön alosztály foglalkozott a "római katolikus egyházzal szembeni" elhárítással, de külön alosztályt hoztak létre a "protestáns és más egyházak", a radikális ellenzék, a szakadár kommunisták, valamint a népi/nemzeti ellenzék megfigyelésére.

Az oldalon megtalálható a források listája is - 1999 és 2003 között megjelent tanulmányok, illetve könyvek - amelyek alapján a most közölt névsort összeállították. A hvg.hu oldalán 10:50-kor jelent meg a lista és a nagy érdeklődés miatt 11:40 körül a szerver nem bírta a terhelést, ezért az oldal most nem érhető el.

A Történeti Hivatal meghatározása szerint a rendszerváltás előtt "ügynök" az a nem hivatásos személy volt, "aki az állambiztonsági szerv birtokában lévő terhelő vagy kompromittáló adatok hatására, illetve anyagi érdekeltség fejében vett részt a titkos együttműködésben."

Azok, akik elvi meggyőződésből, önként - szintén nem hivatásosként - vállaltak ilyen feladatot, azok úgynevezett "titkos munkatársak" (TMT) vagy "titkos megbízottak" (TMB) voltak.

Az alábbiakban a Történeti Hivatal dokumentumaira, illetve volt hivatásos nemzetbiztonsági tisztek elmondására támaszkodva a Belügyminisztérium (BM) III-as főcsoportfőnökségének felépítése és néhány alapvető fogalom meghatározása található.

A második világháború után, a csendőrség feloszlatását és az államrendőrség létrehozását követően megindult az egységes, központi állambiztonsági szerv kialakítása, amely a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) néven 1946 októberében született meg. Az új állambiztonsági szerv irányítását, felügyeletét és ellenőrzését közvetlenül a belügyminiszter gyakorolta.

Ezt követően a hatvanas évek elejéig az állambiztonság szervezete számos átalakításon esett át, míg 1963-ban kialakult az a szerkezet, amely kisebb módosításokkal a rendszerváltásig működött.

A belügyminisztérium rendszere ettől kezdve az egykori főosztályok helyett főcsoportfőnökségekre oszlott. A III-as főcsoportfőnökség látta el a különböző állambiztonsági feladatokat: a hírszerzést, kémelhárítást, a belső reakció elhárítását, a katonai elhárítást, valamint a fentiek ellátásához szükséges különböző technikai és operatív teendőket.

A III-as főcsoportfőnökségen belül öt csoportfőnökség és hat önálló osztály jött létre. Ez utóbbiak feladatai közé tartozott például egyes személyek operatív figyelése, a rádiófelderítés vagy a levelek és küldemények ellenőrzése ("K-ellenőrzés"). A központi szervezet mellett a főcsoportfőnökség megyei szerveiként funkcionáltak a - helyileg - a megyei rendőr-főkapitányságokon működő, de az állambiztonság szakirányítása alá tartozó III/II-es vagy III/III-as osztályok.

III-as Főcsoportfőnökség

III/I. Hírszerző Csoportfőnökség

III/II. Kémelhárító Csoportfőnökség

III/III. Belső reakció és Szabotázselhárító Csoportfőnökség

III/IV. Katonai Elhárító Csoportfőnökség

III/V. Operatív Technikai Csoportfőnökség

A rendszerváltás után az 1990. évi X. törvény az állambiztonsági feladatokat a Belügyminisztérium helyett az újonnan felállítandó nemzetbiztonsági szolgálatokra ruházta. Ezzel a BM korábbi III/III-as csoportfőnöksége jogutód nélkül megszűnt, a III-as Főcsoportfőnökség egyéb feladatait pedig az 1990. március 1-jén létrehozott titkosszolgálatok: az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Felderítő Hivatal és a Belügyminisztériumból kikerült korábbi Katonai Elhárító Csoportfőnökség helyett alakult Katonai Biztonsági Hivatal vette át. Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat együttes neve: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Operatív tiszt: az állambiztonsági szervek hivatásos állományú beosztottja, akinek feladata többek között a hálózati munka szervezése, az ügynök(-ök) irányítása.

Hivatásos állomány: a Belügyminisztérium állambiztonsági területen dolgozó hivatásos alkalmazottai. A hivatásos állományon belül voltak "nyílt" és "titkos" (T) és "szigorúan titkos" (SZT) tisztek. A "nyílt" tisztek személyi igazolványában a BM szerepelt munkáltatóként, míg a T és SZT tiszteknek mindig fedő munkaköre volt a Belügyminisztériumon kívül.

Titkos megbízott (TMB): az állambiztonsági hálózatnak az a nem hivatásos tagja, aki elvi meggyőződésből vett részt a titkos együttműködésben.

Titkos munkatárs (TMT): az állambiztonsági szervek hálózatának legmegbízhatóbb nem hivatásos tagja, aki elvi meggyőződésből, magas fokú áldozatkészséggel, kezdeményezőleg vett részt a titkos együttműködésben és a legbonyolultabb hálózati feladatok elvégzésében.

Ügynök: az a nem hivatásos személy, aki az állambiztonsági szerv birtokában lévő terhelő vagy kompromittáló adatok hatására, illetve anyagi érdekeltség fejében vett részt a titkos együttműködésben.

Informátor: az ügynöknek megfelelő régebbi besorolás; a használatból már kikopott.

Rezidens: hivatásos (T- vagy SZT-) tiszt, esetleg (ritkán) nem hivatásos állományú TMT, akinek több hálózati személy jelent. Egy adott területen tevékenykedő hálózati személyek nagy száma esetén volt szükségessé rezidens telepítése.

Beszervezési (B) dosszié: a hálózati személyre vonatkozó anyagok (fényképes kérdőív, adatlap, önéletrajz, környezettanulmány, beszervezési nyilatkozat, jelentés a beszervezés lefolyásáról, kiképzési terv, jelentés a kapcsolattartási módszerekről stb.) összegyűjtésére szolgáló dosszié.

Figyelő (F) dosszié: az állambiztonsági szervek F dossziét vezettek azokról a személyekről, akik a népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjével szembeni fellépés lehetőségét latolgatták, fellépésük várható volt, vagy magatartásukkal tényleges veszélyt jelentettek a rendszerre.

Hálózati személyek: az állambiztonsági szervek titkos segítőtársainak összessége. A hálózati személyek közül egyesek írásban adtak jelentést, mások nem; a körülményektől függően.

Konspirált (K) lakás: az állambiztonsági szerv, illetve fedőszerve által fenntartott és üzemeltetett lakás, melyet az ügynök és az operatív tiszt(-ek) konspirált találkozására használtak.

Találkozási (T) lakás: az állambiztonsági szervek által használt, de nem a szerv által fenntartott lakás, melyet a -ellenőrzésen már átesett - hálózati személyek és az operatív tiszt(-ek) találkozására használtak. Tulajdonosa hálózati személy volt (tehát nem hivatásos); a lakás használatba engedéséért fizetséget kapott.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A korábban nyilvánosságra hozott ügynöklista itt található Itt olvasható a III/III-asok listája Nem okoz diplomáciai "zűrzavart" az ügynöklista egyházi berkekben Ügynökügy - Nem sérültek mai államtitkok a kalózlistával Tóth András szerint Németh Miklós: nem én állíttattam össze az Antallnak átadott listát Bezúzta a Political Capital ügynöklistáját az ombudsman Ügynök-saga: az ombudsman szerint büntető és polgári jogi aggályok is felmerülnek Ügynökügy - a katolikus egyház lejáratása a cél?