Magyarországon a japán császár

Akihito japán császár magyarországi látogatása alkalmából kedden vezető tisztségeket betöltő személyek részesültek japán állami kitüntetésben.
_{2002.07.16 18:42, Forrás: MTI}

Akihito japán császár közép-kelet-európai körútja reményeink szerint hozzájárul Japánnak a térség országaival, különösen a Magyarországgal fennálló kapcsolatai további elmélyítéséhez - jelentette ki Arima Tacuo, az uralkodó szóvivője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Akihito császár és küldöttsége Bécsből érkezett Magyarországra, Csehországot, Lengyelországot és Ausztriát érintő körútja utolsó állomására.
A szóvivő kiemelte, hogy Közép-Kelet-Európa országaival - köztük Magyarországgal - Japán szoros politikai, gazdasági, kulturális és baráti kapcsolatokat ápol, különösen a hidegháború befejezése óta.

Mint elmondta, a császári pár nagy várakozással tekintett magyarországi látogatása elé. Arima Tacuo külön szólt Magyarország és Japán kulturális kapcsolatairól.
Elmondta azt is, hogy Akihito császár és Micsiko császárné Mádl Ferenc köztársasági elnökkel és feleségével, Mádl Dalmával mintegy félórás személyes beszélgetést folytatott, amelyen elsősorban a két országnak a hidegháború utáni politikai és gazdasági kapcsolatairól esett szó.

Arima Tacuo tájékoztatása szerint Mádl Ferenc méltatta a Suzuki vállalat magyarországi befektetéseit mint igen bátorító kezdeményezést a két ország közötti kapcsolatokban.
Közölte, hogy a császári pár Mádl Ferencnek egy különleges virágvázát, Mádl Dalmának pedig egy kézzel szőtt táskát ajándékozott.

A találkozó előtt Akihito császár és küldöttsége sétát tett az Országházban és megtekintette a Szent Koronát.
A nap folyamán a császári pár koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél.
Akihito császár kedden találkozott Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével is, aki tájékoztatta őt a parlament tevékenységéről.
A házelnök kitért arra, hogy az Országgyűlés éppen a nap folyamán fogadta el a Kiotói Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló határozatot.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke tett látogatást Japánban, Göncz Árpád köztársasági elnökként pedig két ízben, 1990-ben - Akihito császár beiktatásakor - és 2000-ben látogatott a szigetországba.

Rámutatott arra, hogy a magyar-japán kapcsolatok egészen a XVII. századig nyúlnak vissza, amikor Japán megnyitotta határait a hollandok előtt; ekkor néhány magyar kereskedő is érkezett Japánba.
Kitért arra, hogy a japán nép nagy érdeklődéssel és szimpátiával követte figyelemmel az 1956-os magyar forradalmat.

A szóvivő méltatta az 1989-es magyar határnyitást Ausztria felé, mondván, az volt az az esemény, amely véget vetett a hidegháborúnak.

A japán császár magyarországi látogatása alkalmából vezető tisztségeket betöltő személyek részesültek japán állami kitüntetésben. Az érdemrendeket protokoll útján juttatták el a kitüntetetteknek. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Mádl Ferenc köztársasági elnökön és feleségén, Mádl Dalmán kívül állami kitüntetésben részesült Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke. Ugyancsak kitüntetést kapott Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Kovács László külügyminiszter, Becker Pál, a köztársasági elnöki hivatal vezetője, Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Hajdu András, a tárca közigazgatási államtitkára, Salgó László országos rendőrfőkapitány, Paczolay Péter, a köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetője, Breuer Klára, az államfő külügyi főtanácsadója és Szentgyörgyi András, a köztársasági elnöki titkárság vezetője.

Dunakanyar

A Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedett szerdán - négynapos hivatalos magyarországi látogatása második napján - Akihito japán császár és felesége, Micsiko császárné. A császári párt visegrádi és esztergomi útjára elkísérte Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma.

A vendégeket útjuk első állomásán, a visegrádi fellegvárnál Hadházy Sándor, a település polgármestere, Esztergomban, a bazilikánál Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke, Meggyes Tamás, a város polgármestere, a Vármúzeumban pedig Horváth Béla igazgató köszöntötte.

A vendégeknek elmondták, hogy Visegrádon építtette Mátyás király az akkori Európa egyik legnagyobb és legfényesebb, 350 szobás reneszánsz kastélyát. Esztergomban elhangzott, hogy e város volt az első magyar király szülőhelye, az államalapítás központja, és a bazilika a magyar katolikus egyház legnagyobb épülete.

Mindkét helyszínen hangsúlyozták: a gazdag történelmi múltnak, a felújított és gondozott műemlékeknek, valamint a kulturált vendégfogadásnak köszönhetően Visegrádot és Esztergomot is többszázezer hazai és külföldi vendég keresi fel minden évben. A magas rangú vendégek elismerően szóltak a látottakról, hallottakról, s egy, a Vármúzeum udvarán tartott kulturális program megtekintése után visszautaztak Budapestre. Akihito császár és küldöttsége Bécsből érkezett Magyarországra, Csehországot, Lengyelországot és Ausztriát érintő körútja utolsó állomására.

A japán császár Magyarországon - második nap - sajtótájékoztató

Akihito japán császár és Micsiko császárné hálás azért a vendégszeretetért, amellyel a magyar nép, a magyar kormány és elsősorban Mádl Ferenc és felesége fogadja őket magyarországi programjaikon - mondta Arima Tacuo császári szóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A szóvivő részletesen beszámolt a császári pár visegrádi és esztergomi látogatásáról. Külön kiemelte, hogy az esztergomi bazilikánál az uralkodói párnak lehetősége volt néhány szót váltania a helybeliekkel is, ami nagy örömükre szolgált.

Arima Tacuo kitért arra, hogy a kedd esti díszvacsorán - amelyet Mádl Ferenc és felesége adott az uralkodói pár tiszteletére - Akihito császár pohárköszöntőjében méltatta a magyar nép bátorságát amely, mint mondta, a hidegháború befejezését eredményezte.

A császár hangsúlyozta, hogy a magyar nép erős akarattal őrzi kultúráját és harcolt történelme során függetlenségéért. Kiemelten szólt az 1956-os forradalomról és arról, hogy 1989-ben Magyarország szabad utat engedett az egykori kelet-német polgároknak Ausztria felé. Mint a szóvivő elmondta, a császár pohárköszöntőjében megemlítette: tudósok feltételezése szerint nem kizárt, hogy a magyar és a japán nyelvnek közös gyökerei vannak.

A japán császár Magyarországon - harmadik nap - sajtótájékoztató

Akihito japán császár és Micsiko császárné csütörtökön a Városházán, a Nemzeti Galériában és a Kútvölgyi úti Idősek Otthonában tett látogatást; ebédet adott az uralkodói pár tiszteletére Medgyessy Péter kormányfő és felesége - számolt be Akihito császár hivatalos magyarországi látogatásának harmadik napjáról Arima Tacuo császári szóvivő. A szóvivő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Nemzeti Galériában tett látogatáson elkísérte a császári párt a miniszterelnök is. A háttérzenét a Magyar Rádió Gyermekkórusa szolgáltatta, amely egy japán dalt is elénekelt az uralkodói pár tiszteletére. Az ebéden részt vett Göncz Árpád volt államfő és felesége is.

Arima Tacuo azt nem tudta megmondani, hogy az ebéd közben miről beszélgetett a császár Medgyessy Péterrel. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Medgyessy Péter 1997-ben járt Japánban, pénzügyminiszterként számos japán közgazdásszal ismerkedett meg, így - mint mondta - minden bizonnyal sokat tud a japán vállalatokról és a japán-magyar gazdasági kapcsolatokról. A szóvivő közölte, hogy délután a császári pár a Kútvölgyi úti Idősek Otthonába látogatott, ahová elkísérte őket Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma is.

Akihito császár és felesége rövid tájékoztatást hallgatott meg az intézet működéséről. A császári pár megtekintett az intézetben két szobát, amelyek közül az egyikben egy házaspár, a másikban pedig egy özvegyasszony lakik. A szóvivő szavai szerint a császári pár lenyűgözőnek találta az intézményt. Arima Tacuo elmondta, hogy Japánban szeptember 15-ét az idősek napjaként ünneplik. Hozzátette: ilyenkor a császári pár minden évben felkeres egy, a Kútvölgyi útihoz hasonló otthont.

A szóvivő rámutatott arra, hogy a császári pár azért is fordít különösen nagy figyelmet az idősek gondozásával foglalkozó intézményekre, mert, mint közismert, Japán egy idősödő lakosságú ország. Arima Tacuo ismételten tolmácsolta a császári pár háláját a magyar népnek vendégszeretetéért és különösen Mádl Ferencnek és feleségének azért, amiért annyi időt töltöttek a császári párral.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!