Erőszak

"Miért sikítozunk mi, kékharisnyák?" - súlyos adatokkal válaszolt a HVG újságírója

A rendőrség belső levelezésében megjelent "sikítozó kékharisnya" kifejezés után Kovács Bálint, a HVG újságírója európai statisztikákkal mutatta be, miért tartja különösen problémásnak a nőket érő erőszakkal és zaklatással kapcsolatos ügyek elbagatellizálását.

2026.10.01 08:06ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

„Miért sikítozunk mi, kékharisnyák?” – ezzel a címmel tett közzé hosszú bejegyzést Kovács Bálint, a HVG újságírója a nőket érő erőszakról.

A poszt előzménye az a rendőrségi belső levelezés, amelyben egy, az utcai szexuális zaklatásról érdeklődő újságírót „sikítozó kékharisnyaként” emlegettek.

A rendőrség az eset nyilvánosságra kerülése után elnézést kért a kommunikáció miatt. Kovács szerint azonban a történet túlmutat egyetlen szerencsétlenül megfogalmazott belső üzeneten. Úgy véli, a szóhasználat a zaklatással kapcsolatos újságírói kérdésekhez való hozzáállásról is árulkodik.

Ennek alátámasztására a nőket érő erőszakról készült európai felmérés magyarországi adatait idézte.

Az EU nemi alapú erőszakról szóló nagyszabású felmérését egységes módszertan alapján végezték. Magyarországon az adatfelvételt az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete koordinálta. A kutatás a 18 és 74 év közötti nők tapasztalatait vizsgálta.

Az eredmények egyik legmegrázóbb magyar adata a párkapcsolati erőszakhoz kapcsolódik. A felmérés szerint a valaha párkapcsolatban élő magyar nők 54,6 százaléka számolt be arról, hogy élete során partnerétől pszichológiai, fizikai vagy szexuális erőszakot tapasztalt. Ez az egyik legmagasabb arány volt a vizsgált országok között.

Ha csak a fizikai erőszakot vagy az azzal való fenyegetést, illetve a szexuális erőszakot vizsgáljuk, a magyar adat 41,1 százalék volt.

A felmérésben a szexuális erőszak fogalma nem kizárólag a nemi erőszakot jelenti. Ide tartozik többek között a beleegyezés nélküli szexuális aktus, annak kísérlete, valamint bizonyos esetekben más, beleegyezés nélküli szexuális cselekmény is. Ezért az egyes százalékos adatokat nem lehet automatikusan a rendőrségi értelemben vett nemi erőszak esetszámaival azonosítani.

A kutatás külön vizsgálta a munkahelyi szexuális zaklatást is. Ebbe az olyan nem kívánt, szexuális jellegű viselkedések is beletartoznak, mint a sértő szexuális megjegyzések, a kéretlen érintés, a szexuális ajánlatok, az intim tartalmú üzenetek vagy a kellemetlen, szexuális jellegű bámulás.

Kovács további rendőrségi és európai adatokat is idézett a családon belüli erőszakról, a szexuális zaklatásról és a nők sérelmére elkövetett emberölésekről.

A poszt végén arra jutott, hogy az ilyen statisztikák ismeretében a nőket érő erőszakkal foglalkozó újságírók „kékharisnyaként” történő emlegetése szerinte nem pusztán sértő szóhasználat.

„Nem kékharisnya, aki tisztában van ezekkel az adatokkal. Még csak nem is feminista. Egyszerűen olyan ember, aki ismeri a tényeket, és nem tetszenek neki” – zárta bejegyzését Kovács Bálint.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.