Az anyaság csodái

Őssejtek az anyatejben

Az egyik legjobb dolog, ami a babával történhet, ha anyatejes táplálású marad legalább 6 hónapig. Nemrég felfedezték, hogy nem csak létfontosságú anyagok, vitaminok jutnak így a szervezetébe, de őssejteket is átad az anya kicsinyeinek.

_{2014.11.16 11:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Forrás: Wikipedia}

Már hét éve felfedezték, hogy az anyatejes táplálás során nem csak a babának létfontosságú ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok jutnak be a kicsi szervezetébe, de a folyékony nedű őssejteket is tartalmaz. A nagy kérdés azonban az, hogy milyen hatással van ez az extra adag őssejt a csecsemők számára. Noha embereken még nem igazolták a felfedezést, egereknél sikerült felfedni, hogy az utódok gyomrába bejutott őssejtek funkcionális szerepet töltenek be életük későbbi szakaszában.

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója, Foteini Hassiotou kollégáival együtt fedezte fel a jelenséget. Ehhez genetikailag módosított egereket hoztak létre, melyek a tdTomato néven ismert gént hordozták. Ez a gén fluoreszkáló fény hatására vörösen világítóvá teszi az állatokat. A génmódosított egéranyák ilyen beavatkozáson át nem esett újszülött egereket (is) tápláltak, vagyis egyértelműen kiderült, hogy az utóbbiak testében vörösen világító sejtek az anyatejjel érkeztek szervezetükbe.

Ennek ismeretében kivárták az egérkölykök felnövését, majd amikor megvizsgálták felnőtt korukban, testük számos zugában ráakadtak vörösen világító sejtekre. Többek között vérükben, agyukban, veséikben és májukban mutatták ki a gyerekkorban beépült őssejtek nyomait. Ezek a sejtek ráadásul tökéletesen alkalmazkodtak "élőhelyükhöz": a májukban levők albumint (a máj által termelt proteint) hoztak létre, a hasnyálmirigyekben találtak pedig inzulint termeltek. "Teljes mértékben integrálódtak a befogadó szervezetbe" - állapította meg Hassiotou.

Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen szerepet töltenek be az anyatejes őssejtek. Vajon a normális növekedés és fejlődés részei, vagy a csecsemőket az anyjuktól származó proteinek és sejtek befogadásában segítik, csökkentve az anyatejre adott allergiás reakciókat? A kérdésre ma még nincsen válasz, árulta el a kutatónő, de az biztos, hogy valamilyen evolúciós előnnyel rendelkezik a rendszer.

Akárhogy is legyen, az őssejteknek ez a forrása alapvetően változtathatja meg az őssejt-terápiák menetét, például szükségtelenné teheti a magzati úton nyert őssejtek alkalmazását. Ráadásul az anyatejből nyert példányoknak megvan az a nagy előnye, hogy kevésbé hajlamosak tumoros sejtszaporodást okozni az egerek szervezetében.

Emberi körülmények közötti alkalmazására még várni kell, a következő kísérleti fázisban makákókon vizsgálja majd a jelenséget az ausztrál kutatócsapat.

_{Forrás: Wikipedia}

Már hét éve felfedezték, hogy az anyatejes táplálás során nem csak a babának létfontosságú ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok jutnak be a kicsi szervezetébe, de a folyékony nedű őssejteket is tartalmaz. A nagy kérdés azonban az, hogy milyen hatással van ez az extra adag őssejt a csecsemők számára. Noha embereken még nem igazolták a felfedezést, egereknél sikerült felfedni, hogy az utódok gyomrába bejutott őssejtek funkcionális szerepet töltenek be életük későbbi szakaszában.

A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója, Foteini Hassiotou kollégáival együtt fedezte fel a jelenséget. Ehhez genetikailag módosított egereket hoztak létre, melyek a tdTomato néven ismert gént hordozták. Ez a gén fluoreszkáló fény hatására vörösen világítóvá teszi az állatokat. A génmódosított egéranyák ilyen beavatkozáson át nem esett újszülött egereket (is) tápláltak, vagyis egyértelműen kiderült, hogy az utóbbiak testében vörösen világító sejtek az anyatejjel érkeztek szervezetükbe.

Ennek ismeretében kivárták az egérkölykök felnövését, majd amikor megvizsgálták felnőtt korukban, testük számos zugában ráakadtak vörösen világító sejtekre. Többek között vérükben, agyukban, veséikben és májukban mutatták ki a gyerekkorban beépült őssejtek nyomait. Ezek a sejtek ráadásul tökéletesen alkalmazkodtak "élőhelyükhöz": a májukban levők albumint (a máj által termelt proteint) hoztak létre, a hasnyálmirigyekben találtak pedig inzulint termeltek. "Teljes mértékben integrálódtak a befogadó szervezetbe" - állapította meg Hassiotou.

Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen szerepet töltenek be az anyatejes őssejtek. Vajon a normális növekedés és fejlődés részei, vagy a csecsemőket az anyjuktól származó proteinek és sejtek befogadásában segítik, csökkentve az anyatejre adott allergiás reakciókat? A kérdésre ma még nincsen válasz, árulta el a kutatónő, de az biztos, hogy valamilyen evolúciós előnnyel rendelkezik a rendszer.

Akárhogy is legyen, az őssejteknek ez a forrása alapvetően változtathatja meg az őssejt-terápiák menetét, például szükségtelenné teheti a magzati úton nyert őssejtek alkalmazását. Ráadásul az anyatejből nyert példányoknak megvan az a nagy előnye, hogy kevésbé hajlamosak tumoros sejtszaporodást okozni az egerek szervezetében.

Emberi körülmények közötti alkalmazására még várni kell, a következő kísérleti fázisban makákókon vizsgálja majd a jelenséget az ausztrál kutatócsapat.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter