Itt az ideje

A szexrabszolgaság ügyének kivizsgálására szólította fel Japánt az ENSZ

A második világháború előtt és alatt a japán hadsereg által szexrabszolgaságba taszított koreai és kínai nőktől való újabb bocsánatkérésre, valamint a kérdés független kivizsgálására szólította fel Tokiót csütörtökön az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága.

2014.07.25 03:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: freedigitalphotos.net/adamr

A genfi szakértői testület értékelésében azt írta, olyan bocsánatkérés megtételét várja el Japántól, amelyben a szigetország "félreérthetetlenül, megkötések nélkül teljes felelősséget vállal" azért, hogy olyasmire kényszerítette az áldozatokat, "ami csak tönkretehette életüket".

Történészek szerint Kína és a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a császári hadsereg mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra. A Japánban eufemisztikusan "kéjhölgy-problémának" nevezett ügy a mai napig érzékeny téma a három ország kapcsolatában.

Japán 1993-ban nyilatkozatban kért bocsánatot az áldozatoktól, de az utóbbi hónapokban a jelenlegi kabinet kilátásba helyezte a nyilatkozat alapjául szolgáló bizonyítékok - konkrétan áldozatok tanúvallomásainak - felülvizsgálatát, ami hatalmas felháborodást keltett kül- és belföldön egyaránt.

Korábban jobboldali japán politikusok - köztük egy ízben a jelenlegi kormányfő, Abe Sindzó - és egyes - jellemzően revizionista - történészek kétségbe vonták, hogy a hadsereg kényszerítette volna a koreai nőket, szerintük a nők maguktól adták a fejüket prostitúcióra.

Az ENSZ-bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a japán bíróságok az összes kártérítési pert elutasították a kérdésben, és elévülésre hivatkozva a szexrabszolgaságra kényszerített nők által indított büntetőügyeket sem vizsgálták.

Ezért arra szólították fel Japánt a világszervezet szakértői, hogy "biztosítsa, hogy a szexrabszolgaságra kényszerítés és a japán hadsereg által a háború alatt a kéjhölgyekkel szemben elkövetett más emberi jogsértésre vonatkozó gyanúsításokat hatékonyan, függetlenül és pártatlanul kivizsgálják".

Tokió szerint egyébként a kártérítést a Japán és Dél-Korea között megkötött 1965-ös szerződés rendezte. 1995-ben magánadományok egy alapot is felállítottak a koreai nők kárpótlására, de ezeket a szöuli kormány nem tartja elégségesnek. A Japántól a félsziget gyarmatosítása során (1910-1945) okozott károkért kapott - Tokió szerint a "kéjhölgyeknek" szánt összeget is tartalmazó - pénzt Dél-Korea egyébként korábban gazdaságfejlesztésre költötte, abból az áldozatok nem részesültek közvetlenül.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.