Építészet

Ezer évig állt a vártorony, majd felújították - azóta omladozik

Szakszerűtlen felújítás miatt be kellett zárni a katalóniai Ivorra látványosságát. A gipsz az oka mindennek.

_{2019.08.02 04:30ma.hu}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A katalóniai Ivorrában (Girona/Gerona megye) ezer évet kibírt a Mór torony, a jelenleg 104 lelkes település egyetlen történelmi látványossága. Ám több mint félmillió euróból 2011 és 2015 között restauráltatta a Generalitat (a katalán autonómia kormányzata) illetve a madridi fejlesztési minisztérium. A helyreállítást irányító építész majdnem az alapokig bontotta le a bástyatornyot, és arra építette fel az új formát. Csakhogy egy év után hullani kezdtek a kövek a toronyról. Azóta állványok és korlátok veszik körül, és hálóval védik az omladozó falrészt - számolt be róla az Építész Fórum.

_{valldelllobregos.com}

Az építész Antonio Marti, az örökségvédelem szakértője kapta a megbízást a helyreállításra, de már 2016-ban háborogtak a helyi lakosok, mert nem tetszett nekik, hogy szürke.

Azonnal bezárták a torony tetején kialakított kilátót – amelynek belsejében Marti a helyreállítás során csigalépcsőt alakított ki -, amely utolsónak, hírmondónak maradt meg a XI. században épült várból, és csak az évszázadok viharai, azaz a háborúk, utoljára az úgynevezett karlista háborúk tudtak kárt tenni benne.

Most a Katalóniai Műszaki Egyetem (UPC) szakértőivel közösen zajlik a vizsgálat, hogy kiderítsék a helyreállításhoz felhasznált anyagokból, mégis mi okozta a faldarabok leválását.

Az El Paisban megjelent cikk abban jelölte meg az egyik fő okot, hogy jelentősen eltért az addigi hagyományos eljárástól a habarcshoz felhasznált gipszpor gyártási módja. Az ipari gipszport ugyanis 150-200 fokig égetik, a hagyományosat pedig 800-1000 fokig. Márpedig a szakértők most fedezték fel megint, hogy a hagyományos gipsz ellenállóbb építési alapanyag, minőségben is, és a térségben bőségesen rendelkezésre áll.

_{valldelllobregos.com}

Az építész Antonio Martí, az örökségvédelem szakértője kapta a megbízást a helyreállításra.

Azonnal bezárták a torony tetején kialakított kilátót – amelynek belsejében Martí a helyreállítás során csigalépcsőt alakított ki -, amely utolsónak, hírmondónak maradt meg a XI. században épült várból, és csak az évszázadok viharai, azaz a háborúk, utoljára az úgynevezett karlista háborúk tudtak kárt tenni benne.

Most a Katalóniai Műszaki Egyetem (UPC) szakértőivel közösen zajlik a vizsgálat, hogy kiderítsék a helyreállításhoz felhasznált anyagokból, mégis mi okozta a faldarabok leválását.

Az El Paisban megjelent cikk abban jelölte meg az egyik fő okot, hogy jelentősen eltért az addigi hagyományos eljárástól a habarcshoz felhasznált gipszpor gyártási módja. Az ipari gipszport ugyanis 150-200 fokig égetik, a hagyományosat pedig 800-1000 fokig. Márpedig a szakértők most fedezték fel megint, hogy a hagyományos gipsz ellenállóbb építési alapanyag, minőségben is, és a térségben bőségesen rendelkezésre áll.

_{valldelllobregos.com}

Két építészt kértek fel a hibák feltárására, és a felelősség megállapítására. A vizsgálatok eddigi eredményei alapján nem a kivitelezők, hanem az építész követett el hibákat.

Spanyolországban becslések szerint több mint 2 ezer várról, őrtoronyról, várkastélyról vagy valamilyen megerősített erődről tudnak.

Ivorra Mór tornyának esete nem egyedülálló, három éve nagy port vert fel Cádiz megyében a IX. században épült Matrera várának esete, igaz, ott nem a helyreállítás minősége volt a botránykő. Az építészek helyreállítás helyett modern formákkal és anyagokkal egészítették ki a romos vártornyot, és ezzel megváltoztatták a táj addigi összképét. A vita azóta is tart az érdekelt felek és egyesületek között.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter