Programajánló

A vágy villamosa balettváltozata az Erkel Színházban

Venekei Marianna koreográfiájával és Dés László zenéjével balettváltozat készült Tennessee Williams amerikai író hetven éve kiadott világhírű drámájához.

_{2017.06.10 03:30MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{MTI/Szigetváry Zsolt}

Az ősbemutató június 17-én, szombaton lesz az Erkel Színházban a Magyar Nemzeti Balett közreműködésével.

"Életem eddigi legnagyobb szabású munkája ez a százpercnyi zenefolyam, amelyben a zene maga a történet. A lírai, drámai jelenetek, az érzelem, a feszültség mind más zenei megoldást igényelt" - mondta Dés László darab pénteki sajtóbemutatóján a budai Szépilona kocsiszínben.

Az első egész estét betöltő művét megalkotott Venekei Marianna, a Magyar Nemzeti Balett első balettmestere szólt arról, hogy a szövegkönyvön, a karaktereken hosszú éveken át dolgoztak Dés Lászlóval, a mostani bemutatóra pedig már tavaly decemberben elkezdték a felkészülést a négy fő szólistával, mivel nagyon összetett a tánc és a kifejezés textúrája.

"Annak idején Tordy Géza rendezésében, Eszenyi Enikő és Kamarás Iván főszereplésével láttam színházban A vágy villamosát, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy jó lenne megcsinálni egy balettet a darabból. Nem törte meg a lelkesedésemet az sem, hogy később megtudtam, Németországban született már balett a darabból" - mondta a koreográfus.

A nyolcvanas években Németországban bemutatott balettelőadás zenéjét Alfred Schnittke német kortárs zeneszerző műveiből válogatták össze.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója kitért arra, hogy a bemutató jogait a Tennessee Williams hagyatékát kezelő University of South-tól tudták megszerezni, ami megkönnyítette a helyzetüket. Felidézte, hogy Williams miden szálával az amerikai déli államokhoz kötődött, így a zenén is erősen érződik a déli hangulat.

"A vágy villamosa balettváltozatának ötlete 2010 tájára, még az előző operaházi vezetés idejére vezethető vissza. Igazi összművészeti alkotás született ebből a nagyszerű drámából, a szerzők kimondottan a darabból írt balettcselekmény alapján dolgoztak, amire korábban nem volt példa A vágy villamosa esetében" - fejtette ki a főigazgató.

Dés László kitért arra, hogy a nyolc-tíz szereplős kamaradráma mondanivalóját, a főszereplő Blanche történetét a színházi darabok a dialógusokkal tudták megvilágítani, nekik most a zenével és a tánccal kellett ezt megtenniük. "Ennyi érzelem, ki nem mondott feszültség, sérülés, indulat, erotika szóban talán nehezebben is fogalmazható meg" - tette hozzá.

"A mű hatvan százalékát a kortárs szimfonikus zene teszi ki, természetesen a dzsessz különböző ágai, hangszercsoportjai is jelen vannak. Minden a történetet szolgálja: amikor érzéseim szerint dzsesszre volt szükség, akkor azt használtam, amikor modern, disszonáns vagy játékos modern muzsikára, akkor azt. Blanche megérkezése a New Orleans-i üres lakásba kamaradzsessz, mert magányos. Amikor pedig átvágja magát a városon, akkor big band szól, sok táncossal" - mondta Dés László az MTI-nek.

_{MTI/Szigetváry Zsolt}

A szerzők a darabot hangulatilag, zeneileg és látványvilágában is a Tennessee Williams-mű eredeti korában és helyszínén, az 1940-es évek New Orleans-ában hagyva mesélik el a modern balett eszközeivel. Blanche DuBois bukásának története a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség erejének drámája.

Blanche szerepében Jessica Carulla Leon, Stanley-ében Majoros Balázs, Stelláéban Földi Lea, Allenében Mikalai Radziush, Mitch-ében pedig Mark James Blocca játssza az első szereposztást. A zene felvételről szól az előadáson, elsősorban azért, mert a zenekari árokba nem férnének el a különböző felállások - dzsessz-, kortárs kamarazenekar szólistákkal, big band és szimfonikus zenekar - tagjai.

Ókovács Szilveszter az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy A vágy villamosa zenéje hamarosan CD-n is elérhető lesz. A műben hallható a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Modern Art Orchestra, Fekete-Kovács Kornél, Dés László, Lukács Miklós, Winand Gábor és Károlyi Kati.

Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója fontosnak nevezte, hogy kifejezetten az együttese számára is készüljenek darabok, most ráadásul a zene, a díszlet, a jelmezek alkotója is magyar volt.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter