Programajánló

A seregélyesi kastély ezüstkincseiből nyílt kiállítás Székesfehérváron

A királyi család étkészletei mellett csak a Festeticsek 1911-es leltárkönyve ismert, használati tárgyaik alig.

_{2016.05.01 01:36MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{FB official}

A seregélyesi kincs - Főúri asztalok ékessége címmel nyílt kiállítás pénteken a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Zichy-Hadik-kastélyból származó ezüst étkészletek, -tányérok, dísztárgyak július 24-éig láthatók.

A rendezvényen bemutatták a múzeum legújabb kiadványát, a Főúri finomságok a seregélyesi Zichy-Hadik-kastélyból című kötetet, amely a második világháború előtti évek gasztronómiájába enged bepillantást.

Németh Szandra, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum muzeológusa kiemelte: különlegesek és ritkák a kiállított tárgyak, mert rendkívül kevés tárgy és dokumentum maradt fenn a század eleji arisztokrácia életéből. Mint mondta, a királyi család étkészletei mellett csak a Festeticsek 1911-es leltárkönyve ismert, használati tárgyaik alig.

A receptkönyvről elmondta: az arisztokrácia mindennapjaiba nagyon kevesen láthattak bele, a könyv ebbe is bepillantást enged. Megemlítette, hogy Festetics Andor feleségének szakácskönyvén, illetve a Stefánia-palota séfje, Müller Antal 20. század eleji különleges menüsorain kívül nem maradt fenn írásos emlék a korból.

Kulcsár Mihály múzeumigazgató jubileuminak nevezte a tárlatot, mert éppen negyven éve, 1976-ban találták meg azokat a ládákat, amelyekbe a Hadik-család tagjai elrejtették az étkészleteket a szovjet csapatok érkezése előtt.

Cser-Palkovics András polgármester szerint a tárlat is bizonyítja, hogy van mire büszkének lenni Fejér megyében. Reményét fejezte ki, hogy az értékes ezüst étkészletek és használati tárgyak sok látogatót vonzanak majd.

Demeter Zsófia történész, nyugalmazott múzeumigazgató a receptkönyvről elmondta, a 30 oldalnyi receptet ugyanakkora terjedelmű bevezetővel egészítette ki a két szerző. Munkájuk során megpróbálták bemutatni az étkezések rendjét, a felszolgálás és a mosogatás menetét, valamint az illemszabályokat is.

A kötet alapjául Galamb Gyuláné mosólány feljegyzései szolgáltak, aki Hadik Béla és gróf Széchenyi Alíz szakácsnője, Mészáros Anna receptgyűjteményének egy részét másolta le.

Bányai Balázs, a múzeum történésze az MTI kérdésére elmondta, mintegy kétszáz 18-20. századból származó evőeszköz, tányér, tálalóeszköz, illetve tálak, kancsók és dísztárgyak láthatók a kiállításon. Nagy részük ezüst, de akadnak közöttük aranyozott ezüsttárgyak is.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter