Programajánló

Ozorán nyílik meg a szóda történetét bemutató vándorkiállítás

Az Esterházy Fogadóközpont felújított épületében nyílik meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak a szikvízgyártás történetéről szóló kiállításának újabb bemutatója.

2016.04.13 23:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
FB Forster Központ

A Szóda, egy magyar kultuszital című tárlat június 12-ig látható Ozorán. A tárlat a Szegeden élő, ma is aktív szikvízkészítő iparos Bánffi István több évtizedes munkával gyűjtött anyagát mutatja be, amely Fekete László Gyula gyűjtő különlegességeit tartalmazza.

A kiállítás megismerteti a látogatókat a szóda feltalálásával, gyártásával és a szóda irodalomra és a művészetekre gyakorolt hatásával is. Nemcsak a szódásüveg klasszikus formáit mutatják be, hanem a ma már ismeretlen golyós üvegeket - kracherlit - is, amelyek 100 éve az üdítőitalos és szódás üvegek legjellemzőbb fajtája volt. A kiállítási anyagból kiderül, hogy miként szolgált a szódásüveg politikai üzenetek továbbítójaként, és lett így a korabeli média eszköze.

Bemutatják a szódások legjelentősebb versenytársát, a patronos szifont és olvashat az érdeklődő a szódás lováról vagy szamaráról is. Emellett a közönség megkóstolhatja a kiállítás tárgyát, a szódavizet, ezért valóban gasztro-interaktív kiállításról van szó - írta az eseményről szóló közleményében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

A több mint 175 éves szikvízgyártás Magyarországon Jedlik Ányos nevéhez fűződik, aki új módszert talált fel a mesterséges ásványvíz előállítására, mivel az addig használt gyártás technológiai leírásai szigorúan védettek és titkosak voltak. A szénsav vízben történő elkeverésének módját azonban nem Jedlik, hanem Joseph Priestley fedezte fel, de találmányával ő vetette meg a magyar szikvízgyártás alapjait.

A Forster Központ kitért arra is, hogy az ipartörténeti kiállításnak otthont adó épületet, az Ozora főterén álló, egykori Nagyvendéglőt a közelmúltban újították fel, s alakították ki benne az Esterházy Fogadóközpontot. A jellegzetes barokk kori épület a századelő hangulatát, Petőfi és Illyés világát idézi fel. Petőfi Sándor vándorszínészként érkezett Ozorára, és a Nagyvendéglőben lépett először a világot jelentő deszkákra. Az épület falán a költő első fellépésének emlékét tábla őrzi. Illyés Gyula diákkorától kezdődően boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezte, a Nagyvendéglő alkotóéveinek jelentős színhelye volt. Itt írta például a Puszták népe és a Petőfi című művét - emlékeztetnek a közleményben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.