Programajánló

Istipisti és a kővirágok - Bemutató a zalaegerszegi Griff Bábszínházban

A mese Gimesi Dóra szüleinek történetét, találkozását meséli el.

2016.03.30 23:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Gimesi Dóra önéletrajzi ihletésű meséje alapján készült Istipisti és a kővirágok című zenés bábelőadást mutatja be Kovács Petra Eszter rendezésében a Griff Bábszínház április 1-jén Zalaegerszegen.

A modern környezetben játszódó, királylányos, királyfis történet Gimesi Dóra Csomótündér című kötetének egyik meséje. A bábos produkció az évad utolsó bemutatója lesz, szövegkönyvét Veres András írta - mondta el Szűcs István, a bábszínház igazgatója a bemutatóról tartott keddi sajtótájékoztatón.

A mese Gimesi Dóra szüleinek történetét, találkozását meséli el - idézte fel Kovács Petra Eszter. Mint mondta, a mese főszereplője Istipisti királyfi, akit a környezetében senki sem ért meg, nem tud beilleszkedni, csak a kövekkel tud beszélgetni, ezért kirekesztik, nincsenek barátai. Istipisti bánatában világgá megy, útközben megpillantja Zsuzsanna királykisasszonyt, aki viszont csak ahhoz hajlandó férjhez menni, aki elhozza számára a soha el nem hervadó virágot. A főhős több mint tíz éven át vándorol, hátizsákja megtelik kövekkel, amelyeket hazatérése után Zsuzsanna pontosan olyannak lát, amire vágyott: soha el nem hervadó virágoknak. Zsuzsanna az egyetlen, aki megérti a fiút, és aki Istipistitől megtanulja a kövek nyelvét is.

Az előadás muppet típusú bábjátékkal kezdődik, majd tárgyjátékkal folytatódik. A tárgyjáték asszociatív műfajnak számít, ami több kreativitást igényel a nézőtől, mint például egy kesztyűbábos előadás. Az animációs technikával nagyon jól meg lehet személyesíteni a tárgyakat, ugyanakkor szubjektív, hogy ki mit lát egy kőben - magyarázta Kovács Petra Eszter.

Beszélt arról is, hogy a színes, üveggyantából kiöntött, megformált kövekhez - amelyek között akad pálcán mozgatott is - erős, olykor szélsőséges karaktereket találtak ki. Istipisti kalandos útján hét kővel találkozik: a kalcitkristály a nagyképűt, a borostyán a nagyhangú, de félős gyermeket szimbolizálja. Az ideges, állandóan frusztrált alaknak achátot választottak, a nagyvárosi sihedernek pedig kockakövet. Az előadáson a szerelmes antimonitok és a rettegő, tériszonyos pirit is megjelenik.

A történetet a két szereplőn keresztül követhetik végig a nézők: a szerepeket B. Szolnok Ágnes és Fritz Attila játssza.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.