Programajánló

Múzeumok éjszakája: Lappangó Barcsay-festményeket mutattak be Makón

Barcsay Jenő két lappangó festményét mutatták be kedden Makón, a József Attila Múzeumban. A Kékegű táj, illetve a Kútgém című alkotásokat a Múzeumok éjszakáján láthatja először a nagyközönség.

2015.06.20 07:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Karsai Ildikó grafikusművész, az önkormányzat kulturális referense az MTI-nek elmondta, hogy a képeket a városháza raktárában találták meg több más alkotással egyetemben. A festmények meglehetősen rossz állapotban vannak, restaurálásukra lenne szükség, ezt pályázati forrásból tervezi a város.

Barcsay Jenő Rudnay Gyula tanítványaként érkezett a Maros-parti városba. Rudnay Gyula Espersit János ügyvéd, műpártoló kezdeményezésére szervezett 1925-től művésztelepet Makón, amelyen 10-12 tanítványa vett részt.

Barcsay Jenő az első és a második esztendőben volt a művésztelep vendége. Festményein a Makó környéki tájat, az Alföldet, a tanyavilágot örökítette meg, de készített portrékat, rézkarcokat is. A közelmúltban megtalált két festményen megjelennek Barcsay Jenő fiatalkori tájképeinek jellegzetes motívumai: az alacsony horizont és a tágas égbolt.

A képet a vármegye és a város vásárolta meg, és évekig a városházán voltak kiállítva, azt azonban nem tudni, mikor kerültek a raktárba. Barcsay Jenő a két év alatt számos képet ajándékozott helybelieknek, és a város polgárai vásároltak is tőle alkotásokat, így elképzelhető, hogy további festmények is lappangnak Makón.

Barcsay Jenő 1900. január 14-­én született az erdélyi Katonán. 1919 és 1924 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak. 1925­-ben ismerte meg Endre Bélát, 1925 és 1928 között a nyarakat Mártélyon töltötte. Kétszer is járt Párizsban ösztöndíjjal; az ott felfedezett kubizmus alapvetően befolyásolta stílusának alakulását.

Szentendre városa és a környező táj egy életre meghatározóvá vált számára. A harmincas évek elején együtt alkotott a szentendrei művésztelepen Tornyai Jánossal. 1945-­től közel három évtizeden át a Képzőművészeti Főiskolán az anatómia és tárgyábrázolás professzora volt.

Világhírű, több nyelvre lefordított Művészeti Anatómia című könyve mai napig alapműnek számít a képzőművészeti oktatásban. Barcsay 1954­-ben kapta meg a Kossuth­díjat, 1978­-ban nyílt meg Szentendrén a Barcsay Múzeum állandó kiállítása, amelynek anyagát maga a mester válogatta és rendezte.

A hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban szeptember elejéig látható Barcsay Jenő gyűjteményes kiállítása, melyen a művész mintegy 260 alkotását mutatják be.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.